Self-assessment as a definition plays a significant role in every area of life, so as in team sports. In my dissertation I am presenting the relation of self-esteem and performance among the young football players. The focus of my research was to reveal the role of Dunning-Kruger effect. The main point of this phenomenon is that those people who are less proficient in the particular topic are not able to see the deficiencies objectively and they cannot judge accurately their own performances or often overvalue themselves. The juggle, to pass the ball with help of the bench and to reach the finish line after the slalom ball control were among the practical tasks of the research. My hypothesis is that the Dunning-Kruger effect is present in the tasks which had been analysed. The analytical methods used during the research include the independent samples t -test and the linear correlation analysis. During the linear correlation analysis, the Dunning-Kruger effect had become observable. I had only experienced in the slalom task that more the participants were giving weaker performances the more they made estimation mistakes which underpins the existence of Dunning-Kruger effect. In the case of the independent samples t -test the characteristic motifs of Dunning-Kruger effect appeared in this part of the research as well in the slalom task. The ones who performed the worst were overestimating their own performances. In summary it is stated that the Dunning-Kruger effect is present in the particular tasks of football but not in all of them.

Az önértékelés, mint fogalom jelentős szerepet játszik az élet minden területén, így a csapatsportokban is. Dolgozatomban az önértékelés és a teljesítmény kapcsolatát mutatom be utánpótláskorú labdarúgók között.  Kutatásom fókuszában a Dunning-Kruger hatás szerepének feltárása volt. E jelenség lényege, hogy azok az emberek, akik egy adott témában kevésbé jártasak, nem látják objektíven a hiányosságaikat és kevésbé pontosan tudják megítélni saját teljesítményüket, illetve gyakran túlértékelik magukat. A kutatás gyakorlati feladatai között szerepelt a „dekázás”, a labdapassz tornapad segítségével és a szlalom labdavezetés utáni cél elérése. Hipotézisem az, hogy a vizsgálat tárgyát képző feladatokban is jelen van a Dunning-Kruger hatás. A vizsgálat alkalmával felhasznált elemzési módszerekhez tartozik a független mintás t -próba, valamint a lineáris korreláció elemzés. A korreláció elemzés során a Dunning-Kruger hatás megfigyelhetővé vált. Egyedül a szlalom feladatban tapasztaltam azt, hogy minél gyengébb teljesítményt nyújtott valaki, annál több becslési hibát követett el, ami a Dunning-Kruger hatás létét támasztja alá. A független mintás t -próba esetében a Dunning-Kruger hatásra jellemző motívumok ebben a vizsgálati részben is a szlalom feladatban jelentek meg. A legrosszabban teljesítők csoportjában átlagosan felülbecsülték a teljesítményüket. Összegezve megállapítható, hogy a Dunning-Kruger hatás a labdarúgás egyes feladatainál jelen van, de nem mindegyiknél.