A legősibb bűn, kezdhetném ezzel is a mondandómat. Mindenkinek joga van az élethez, mondja az Alaptörvény “SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG“ fejezetének I. cikke. Mégis már az ősidőkben megjelent az emberölés, sőt Bibliai pédával élve Káin irígységből megölte testvérét Ábelt. Az emberölés mindig is jelen volt a világban, a társadalmakban. De mi vezet idáig? Bizonyos öröklött tulajdonságok, jegyek ahogyan Lombroso feltételezi? Létezik öröklött bűnözői hajlam? Vagy csupán indulat, irígyég, aljasság? A legtöbb ember úgy képzeli halál pillanatát, hogy ágyban párnák közt éri majd, de néhány esetben ez nem így történik. Dolgozatom tárgya az emberölés mint a legsúlyosabb élet testi épség elleni deliktum, ezen belül is az emberölés minősített eseteivel illetve privilegizált esetével foglalkozom. Mint az a megfogalmazásból is adódik minősített esetekből több van, tulajdonképpen az emberölés módját illetve célját írják le. Az emberölés privilegizát esete is tulajdonképpen egy minősített eset, de ez az előbbiekhez képest enyhébben minősül. Számomra az adja a téma érdekességét, hogy bár a halálos eredmény mindenképp bekövetkezik amivel már meg is vaéósul az emberölés alapesete, de mégis van egy vagy több adott körülmény ami miatt vagy súlyosabban értékelhető vagy ritkább esetben enyhébben. Az emberölés tekintetében kitérek a jogalkotó korábbi gyakorlatára, viszont a hangsúlyt a jelenlegi szabályozásra fektetem