Dolgozatomban a magyarországi művészekkel (a művészeken belül az írással és a költészettel foglakozó művészekkel) foglalkoztam. Két szemszögből vizsgáltam meg a kvalitatív kutatás során félig strukturált interjúk által kiegészített képet:

• Művészetszociológiai szempontból, hogy a művészek csoporthoz tartozását vizsgálhassam, a csoporton belüli elfogadottságot és a siker megélését.
• Genderszociológiai szempontból, hogy a női és a férfi művészeknek a művészetszociológiai szempontnál felsorolt vizsgálati lehetőségeit ezáltal tovább mélyítsem, és feltehessem azt a kérdést, hogy más-e a férfi és a női művészek elfogadottsága, a siker eléréséhez való lehetőségük. A kutatás általam levont következményei szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy befolyásoló tényezők-e az általam megvizsgált tényezők. A társadalomban továbbra is állandó vitatéma a gender kérdés minden vetülete, mint például, hogy hogyan áll a nők aránya százalékosan nézve a fő intézményekben. Én az irodalom szintjén igyekeztem vizsgálni ezt a kérdést, azért, mert elmondható, hogy a társadalomban lejátszódó folyamatok és változások nyomon követhetők az irodalomban is, és gyakran ott észlelhető legelőször a változás. Kérdés, hogy a most megfigyelhető ott végbemenő változásoknak van-e nemi specifikuma. Azt hiszem, a felvett interjúk és az interjúelemzés alapján elmondható, hogy biztosan van, ám az, hogy milyen típusúak nem mondható ki kizárólagosan.