A gyermekkori supracondylaris humerus törések a mai napig nehéz feladat elé állítják a traumatológust. A csonttörésnek ez a típusa abban a korosztályban jön létre, ahol a csontok növekedése még tart, így nagyon fontos a minél gyorsabb sikeres és pontos repozíció, a megfelelően megválasztott és kivitelezett terápia, valamint a korai rehabilitáció. Célunk az volt, hogy a kórlap-dokumentáció és röntgenfelvételek segítségével felmérjük a DEOEC Traumatológiai Tanszék, Kenézy Gyula Kórház Baleseti Sebészet osztályán a gyermekkori supracondylaris törést elszenvedett és primeren fixateur externe-vel kezelt betegek körében az alkalmazott terápiát követő gyógyulási időtartamot, valamint a szövődmények előfordulását, összehasonlítva más operatív módszerrel kezelt betegek eredményeivel. A retrospektív vizsgálatot a DEOEC Traumatológiai Tanszék, Kenézy Gyula Kórház Baleseti Sebészet osztályán végeztem 2006. január 1. és 2013.március 21. között. Összesen 105 osztályos felvételre és ellátásra került beteget követtem nyomon a kórlap dokumentáció alapján. Eredményeink és a témához kapcsolódó tanulmányok azt igazolják, hogy amennyiben primeren lateralis fixateur-t alkalmazunk, csökkenthetjük a gyógyulás alatt fellépő szövődmények számát, az operáció után mozgás stabil rögzítést kapva, hamarabb visszatér a könyök funkciója, a gyógytartam lerövidíthető és a páciensnek lényegesen kevesebb ideig rögzíti idegen anyag a törést.

A fixateur externe klasszikus hátrányai – a nyársak körüli gyulladás, és az emiatt szükséges csere, vagy korrekció, valamint a montázs viselése miatt fellépő kényelmetlenség ezt a kezelési módszert alkalmazva elhanyagolhatóak, mert felső végtagon és gyerekkorban a fixateur nyársak miatt fellépő problémák különösen ritkák. A gyerekek meglepően jól tolerálják az eszközt, sőt arra is van példa, hogy az eltávolításánál nincs szükség komoly érzéstelenítésre, vagy narkózisra.

Ezen kívül összehasonlítva a standard eljárásnak számító tűződróttal és felkargipsszel történő kezelés eredményével, radialis fixateur alkalmazásával már a műtét ideje alatt az instabil, illetve a nehezen reponálható töréseknél inkább előnyt jelent a gyorsabban és pontosabban kivitelezhető repozíció miatt.