'Zolnay Pál a magyar filmművészet egyik legnagyobb újítója. A hagyományoktól eltérő elbeszélésmódját, filmjeinek szabálytalan és újat hozó dramaturgiáját nem volt könnyű elfogadtatnia. A mából visszanézve egyértelmű, hogy jelentős formateremtőként látjuk, még ha nem is tisztán a filmnyelv megújítójaként: egész szemlélete más. A dokumentum retusálatlan valóságában hisz. A közelképek könyörtelen átvilágítója, az emberi arc 'mélytengeri búvára', és ezzel a makacs képességével a premierplán újrafelfedezője." (B. G.) A Hogy szaladnak a fák! a Próféta voltál, szívem, a Fotográfia, a Sámán vagy a Nagy László-portré filmtörténetünk nem avuló értékei közé tartozik.