Felnőttkori tanulási motivációk feltárása különböző képzési szinteken

Abstract

Mindennapjaink része a folyamatos tanulás. Ez lehet formális, non-formális vagy informális jellegű is. A formális tanulás, mely az iskolapadban történik, adja a szaktudás alapját. Hogy valaki miért ül iskolapadba? Erre a kérdésre számtalan válasz adható. A tanulás motivációja belső és külső tényezők hatására egyaránt kialakul(hat). Sőt akár korosztályonként, képzési formánként eltérhet. A felnőttkori tanulás motivációjának vizsgálatával kapcsolatban több felmérés készült. Ennek megfelelően ezen vizsgálati eredmények egy-egy elemének összefoglalására vállalkozom ebben a cikkben. Egyrészről a középiskolások, másrészről a levelező képzésben egyetemi mesterszakon tanulók, valamint egy OKJ képzésben résztvevő csoport körében végzett felmérés eredményeit mutatom be. A felmérések célja az volt, hogy meghatározhassuk, az egyes képzési formában miért tanulnak az egyének. Annak ellenére, hogy a kérdésfeltevés a különböző vizsgálatokban némileg eltért egymástól, a tényezők ettől összehasonlíthatóak. Az OKJ képzésben résztvevők számára a habituális motiváció a döntő. Esetükben a fontosságot illetően a saját öröm és a család büszkesége némileg elmarad. A levelező mesterszakosok esetében a jövedelem, maga a tanulás és a tájékozottság a legfontosabb. Ennek megfelelően, bár korcsoportonként a megítélés más, mégis vegyesen jelentkezik a habituális és az aktuális motiváció. Míg középiskolások eredményei alapján elmondható, hogy a motivációjuk inkább a végcél elérése, munkahely, jövedelem megszerzése a cél, így egyértelműen a habituális motiváció a kiemelkedő. Ami mindenképpen kiemelendő a középiskolások esetében, hogy különbséget tettek a baráti kapcsolatok és a kapcsolati háló között. Azaz a barátságot nem azonosítják a pusztán ismeretséggel, melyet a jövőbeli célok eléréséhez tarthatnak szükségesnek.