A modernizációnak és a technikai fejlődésnek köszönhetően az információáramlás sebessége megnőtt, melyben hangsúlyos szerepet tölt be a sajtó. A sajtószervek mindennapos, szinte állandóvá vált jelenléte megnövelte a személyiségi jogsérelmek eshetőségét. A sajtó által elkövetett személyiségi jogsértések leginkább érintett jogalanyai a közszereplők, akiknek tűrési kötelezettségüknél fogva lényegesen gyengébb személyiségvédelemre van lehetőségük. Bár ez a sajtó-helyreigazításhoz való jogukat nem érinti -, hisz a magánszemélyekkel azonos védelem illeti meg őket e tekintetben -, de kétségeket vet fel, hogy e különleges per és annak jogkövetkezménye a jelenlegi technika mellett kellően hatékony személyiségvédelmet tud-e biztosítani a személyiségi jogában megsértett személyeknek. Emellett egyéb problémák is megjelenhetnek a sajtó és a közéleti szereplők viszonyával összefüggésben, melyek szintén a szakdolgozatomban tárgyalandó témák egyikét képezik. Mindezeket összegezve az is megkérdőjelezhetővé válik, hogy egyáltalán beszélhetünk-e tényleges személyiségvédelemről a közéleti személyiségek esetében.