Die Abstammung ist ein wesentlicher Bestandteil unserer Identität, und die Eltern-Kind-Beziehung ist eine der wichtigsten sozialen Beziehungen in unserem Leben. Der vermeintliche Vater glaubt für eine gewisse Zeit, dass ein Kind, das nicht sein eigenes ist, tatsächlich sein eigenes ist, und wie kurz dieser Zeitraum auch sein mag, es ist wahrscheinlich, dass sich eine Art bewusste und emotionale Bindung zwischen ihm und dem Kind entwickelt. Wenn ein solches Wissen, das die Grundlage unseres Selbstwertgefühls, unserer Herkunft ist, fälschlicherweise gedacht wird und wir von heute auf morgen damit konfrontiert werden, führt dies mit Sicherheit zu einer traumatischen Erfahrung, zu einer Beschädigung unserer Identität. In der vorliegenden Studie werden wir versuchen, die beschriebenen historischen Tatsachen mit den relevanten rechtlichen Tatsachen zu vergleichen, indem wir in die Haut eines Gesetzeshüters schlüpfen. Wie kann das Familienrecht reagieren, wenn "der Apfel weit vom Stamm fällt"? Wir gehen davon aus, dass der historische Sachverhalt in erster Linie einen Familienkonflikt darstellt, so dass es logisch wäre, den Schutz des Familienrechts in Anspruch zu nehmen. Es stellt sich jedoch die Frage, ob das Familienrecht allein in der Lage ist, die beschriebene Beeinträchtigung der Interessen des mutmaßlichen Vaters vollständig zu kompensieren, oder ob dazu möglicherweise andere Rechtsbereiche aktiviert werden müssen.

Parentage is an integral part of our identity, and the parent-child relationship is one of the most crucial social relationships in our lives. The putative father believes for a certain period of time that a child who is not his own is in fact his own, and however brief this period may be, it is likely that a kind of conscious and emotional bond will develop between him and the child. If such a knowledge, which is the basis of our self-esteem, of our origin, is mistakenly thought of and we are confronted with it overnight, it will certainly lead to a traumatic experience, to a damage to our identity. In the present study, we will attempt to compare the historical facts described with the relevant legal fact(s), by taking the skin of a law enforcer. How can family law react when "the apple falls far from the tree"? We start from the premise that the historical facts present us primarily with a family conflict, so that it would be logical to invoke the protection of family law. However, the question arises as to whether family law alone can fully compensate the alleged father for the harm to his interests described, or whether other areas of law may have to be activated to do so.

A származás tudata szerves részét képezi identitásunknak, a szülő-gyermek kapcsolat pedig az egyik legmeghatározóbb társadalmi viszony életünk során. A vélelmezett apa meghatározott ideig sajátjának hisz egy valójában mástól származó gyermeket és legyen bármilyen rövid is ezen periódus, nagy valószínűséggel kialakul egyfajta tudati és érzelmi kötődés közte és a gyermek között. Ha egy ilyen, az önértékelés alapját adó ismeretről, a származásunkról tévesen gondolkodunk, és erről egyik napról a másikra szembesítenek bennünket, az minden bizonnyal traumatikus élményhez, az identitásunk sérüléséhez vezet. A jelen tanulmányban egy jogalkalmazó bőrébe bújva teszünk kísérletet a leírt történeti tényállás és az ahhoz kapcsolódó releváns törvényi tényállás(ok) összevetésére. Mit tud reagálni a családi jog, ha „az alma messze esik a fájától” ? Abból indulunk ki, hogy a történeti tényállás elsősorban egy családi konfliktust tár elénk, így kézenfekvő a családjog által nyújtott védelem igénybevétele volna. Kérdésként merül fel azonban, hogy a családjog egymaga képes-e teljesen kompenzálni a vélelmezett apa leírt érdeksérelmét, vagy adott esetben ehhez más jogterületnek is aktiválnia kell-e magát?