E műnek nem az a célja, hogy feltárja az ateizmus lélektani, szociológiai, etikai és történeti hátterét, hanem csak utal ezekre az okokra. Valójában a másodlagos reflexióra kíván visszapillantani keresztény szempontból. A szerző bemutatja, hogy a modern európai ateizmusnak milyen szellemi gyökerei voltak. Elsősorban a filozófiatörténeti háttérre akar reflektálni, de ugyanakkor azt is feltárja, hogy e filozófiai ateizmus miképp hatott szellemi műveltségünkre. A könyv második részében főleg filozófiai szerzők műveiből vett idézetek és szemelvények bemutatásával és keresztény értelmezésével elemzi a modern ateizmus forrásait, mivel fontosnak tartja, hogy szembesüljünk az ateista gondolkodókkal és legfőbb munkáikkal, mert ebből sokat megértünk vallásilag közömbös, vagy kifejezetten ateista embertársaink előítéleteiből, sőt építő kritikájából is. A felvetett kérdésekre a keresztény hit összefüggésében válaszol. Végül István létének igazolását főbb vonásaiban mutatja be, a mai keresztény bölcseleti gondolkodás tükrében. Végül István létének igazolását főbb vonásaiban mutatja be, a mai keresztény bölcseleti gondolkodás tükrében.