Kutatásunk célja olyan, kék fény emissziójára képes polinaftalin- és poli(fenilén-vinilén)-típusú vegyületek monomereinek előállítása volt, melyek poliizobutilén szubsztituensek révén szerves oldószerekben jól oldódnak, ezáltal elasztomer tulajdonságúak lehetnek. A monomereket poliizobutilén és naftalin dibromid, valamint bifenil kapcsolásával állítottuk elő kovalens, hidrolízisnek és más környezeti hatásoknak jól ellenálló kötés létrehozásával. Kétféle polinaftalin-származékot kívántunk előállítani, egy poli(2-PIB-oxi-1,6-naftalin) homopolimert, és ennek 1:9 arányú 1,5-naftalin kopolimerjét. A polimerizációt nikkel-bromiddal végzett Yamamoto-szintézissel hajtottuk végre. A polinaftalin-típusú vegyületek szintézisét megcélzó kísérletekkel párhuzamosan poli(fenilén-vinilén) alapú polimer előállítására irányuló kutatásokat is végeztünk. A bifenil-vegyületet 1-bróm-2-PIB-oxi-4-metilbenzol és 4-metil-fenilbórsav Pd(PPh3)4-katalizált keresztkapcsolási reakciójával állítottuk elő (Suzuki reakció). Ebből az aromás magokon levő metil-csoportokat brómozva olyan monomer állítható elő, mely megfelelő polimerizációs eljárás segítségével kiváló optikai tulajdonságokkal rendelkező poli(fenilén-vinilén) vegyületté alakítható, mely a poliizobutilén szubsztituenseknek köszönhetően könnyen felvihető akár flexibilis felületre is.