A vizsgálatokat két eltérő adottságú meggy-ültetvényben végeztük. Mátészalka homokos talaján 4 éves, 3x4-es térállású Újfehértói fürtösből álló ültetvény található, míg Gyügye község öntéstalaján 6x4 térállású, 2003-as telepítésű Kántorjánosi 3 található. A területek talaja, mikroklímája jelentősen eltér egymástól, de a meggy-termesztéséhez kedvező feltételeket biztosítanak. A termesztés hagyományos körülmények között történik, mechanikai talajművelést csak Mátészalkán végzünk, Gyügyén a természetes gyomtakaró kaszálásával tartjuk a sorközöket megfelelő állapotban, vegyszeres gyomirtást csak a sorokban végzünk. A kísérlet során a kidolgozott növényvédelmi tervünk monília elleni hatékonyságát vizsgáltuk. Kitértem a mikroklímából és fajtából adódó eltérések miatti egyéb fertőzésekre. Mátészalkán gyakoribb a Blumeriella jaapii fertőzése, míg Gyügyén a szüretkori Colletotrichum gloesporioides és a moníliás gyümölcsfertőzés a fordul elő gyakrabban. Kontrollként szolgáltak az ültetvények környékén elhelyezkedő, kezeletlen ültetvények, kiskerti gyümölcsfák.