A dolgozat az életvégi ellátás két jelentős történelmi hagyománnyal rendelkező filozófiai koncepcióját, a palliatív gondozás és az eutanázia filozófiáját járja körül. Külön hangsúlyozni igyekszik a nevezett filozófiák feszültségpontjait – az integráló palliatív gondozás, az úgynevezett belga modell-, ahol a két filozófia találkozik egymással. Hozzá kívánok járulni ahhoz, hogy a hazai ellátásban érintett szereplők tudatosabb kiállás mellett értelmezhessék a két filozófia alapértékeinek a betegellátásban betöltött, illetve betölthető szerepét. Ezt igyekszem úgy megtenni, hogy egy kis történelmi kitekintés által bemutassam a folyamat fejlődését, magyarországi helyzetét, és elkalauzolva dolgozatom olvasóját a szakirodalmak alapján a felvázolt témáig.