Kivétel a főszabály alól - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
| dc.contributor.advisor | Árva, Zsuzsanna | |
| dc.contributor.author | Tapoti, Krisztina | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2009-01-28T11:22:40Z | |
| dc.date.available | 2009-01-28T11:22:40Z | |
| dc.date.created | 2009 | |
| dc.date.issued | 2009-01-28T11:22:40Z | |
| dc.description.abstract | A dolgozat témája a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások, illetve ezek egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngyt.). A törvény megszületését az indokolta, hogy vannak olyan, az Európai Unió által támogatott beruházások, amelyek megvalósulása hozzájárul Magyarország környezetvédelmi és infrastrukturális fejlődéséhez. A források maradéktalan felhasználásának feltétele a meghatározott határidők betartása. Ahhoz viszont, hogy ezeket a határidőket tartani lehessen, szükség volt egyszerűsítési és gyorsítási szabályok bevezetésére, mivel, ahogyan a jogalkotó fogalmazott jelenleg a hatósági engedélyezési eljárásban több ponton is hiányosságok és következetlenségek vannak, az engedélyezési eljárás bonyolult, költség- és időigényes. A jogszabály elemzése mellett arra kerestem a választ, hogy sérti-e a jogegyenlőség elvét az, ha közérdekre hivatkozással a jogalkotó az ilyen típusú beruházásokat kiemelten kezeli, hatósági ügyüket gyorsabb elbírálás hatálya alá vonja, és így háttérbe szorítja az állampolgárok ügyintézését. A közérdeknek rendkívül sok megfogalmazása került már napvilágra. Hazánkban, az Alkotmánybíróság határozatában úgy foglalt állást, hogy a közérdek meghatározása az Országgyűlés feladata. Hogy közérdekre hivatkozva lehet-e korlátozni a jogegyenlőséget, mint alkotmányos alapjogot, ahhoz azt kell megvizsgálni, hogy milyen határt állított fel ezzel kapcsolatban a taláros testület. Míg korábban csak egy másik alapelv érdekében volt lehetőség korlátozásra, addig a későbbiekben több olyan határozat is született, ahol az Alkotmánybíróság már a közérdekre hivatkozással megengedhetőnek tartotta az alapjog korlátozását. Hogy az Ngyt. alapján megengedhető-e a korlátozás, elég összetett kérdés. Úgy gondolom, a jogszabály alapvető indokaként megállapított célból megengedhető, hiszen az uniós forrásokból megvalósuló beruházások esetében a források maradéktalan felhasználása végett az előírt határidőket be kell tartani. Mivel a magyar közigazgatásban a fent említett hiányosságok tapasztalhatóak, a jogalkotó kénytelen volt gyorsítani a beruházásokhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat. Ugyanakkor viszont a törvény hatálya alá tartozó egyéb esetek kapcsán, gondolok itt elsősorban a kormánytámogatással támogatott beruházásokra, a kormány önkényesen közérdekűnek minősíthet beruházásokat, amely egyrészt nem az ő feladata - hiszen az Alkotmánybíróság ezt a jogot az Országgyűlésre testálta - , másrészt ezen beruházások mögött már nem feltétlenül állnak olyan indokok, mint amilyeneket az uniós beruházások kapcsán említettem. Összességében elmondható, hogy a jogszabály létrejötte indokolt volt, ugyanakkor, ahogyan azt a jogalkotó is elismerte a jelenlegi közigazgatási rendszerben vannak problémák, melyek kiküszöbölésére törekedni kell, hiszen a közigazgatás elsősorban nem a beruházókért, hanem értünk, állampolgárokért van. | en |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 44 | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/78343 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | nemzetgazdaság | en |
| dc.subject | kiemelt beruházások | en |
| dc.subject | közérdek | en |
| dc.subject | 2006. évi LIII. törvény | en |
| dc.subject | jogegyenlőség | en |
| dc.subject.dspace | - | en |
| dc.title | Kivétel a főszabály alól - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások | en |