A szakdolgozat olyan térségekben élő óvodás korú gyerekeket vizsgál, ahol nagyrészben hátrányos helyzetű gyerekek élnek. Az itt lévő óvodák halmozottan hátrányos gyerekeket nevelő intézetek. Az itt élő emberek nagy része nagyon nehezen tud munkához jutni, így magas a munkanélküliek száma. A legtöbb gyerek szegénységben él. Ennek tudatában szerettük volna megvizsgálni, hogy az itt élő óvodás korú gyerekek, hogyan tudnak kapcsolódni a gyerekirodalomhoz, milyen lehetőségeik vannak azoknak a gyerekeknek, akik a nem hátrányos helyzetű gyerektársaiktól eltérően sok mindenben hiányt szenvednek és az ő életükben milyen szerepet tölt be. Azok a gyerekek, akiknek a szüleik is hátrányos helyzetben nőttek fel kevesebbet mesélnek hiszen nekik sem volt, aki meséljen ezáltal nincs előttük meg az a minta, amit követhetnének. Gyakran a szülők figyelme más dolgokra terelődik a mindennapi nehézségek miatt így kevesebb idő jut a gyerekek szórakoztatására és tanítására.