A kurd államiság egyes kérdései a nemzetközi jogban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSzemesi, Sándor
dc.contributor.authorSzikszai, Henriett
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2015-02-02T10:05:28Z
dc.date.available2015-02-02T10:05:28Z
dc.date.created2015
dc.description.abstractDolgozatom a kurd népről, a világ legnagyobb hazátlan kisebbségéről szól. A kurdok lehetetlen helyzetben vannak, dacára történelmük, kultúrájuk, társadalmuk gazdagságának. A kurdok a jogilag el nem ismert Kurdisztánt tartják államuknak, melynek politikai határai azonban nem léteznek. Közel félmillió négyzetkilométernyi területen a mai Törökország, Irak, Irán, Szíria, Libanon, Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán területein élnek. A kurd nép által lakott térség Törökországtól az Iráni-felföldig, az Araráttól az ókori Mezopotámiáig húzódik Dolgozatomban a kurdok helyzetét négy ország vonatkozásában mutatom be: Szíria, Irak, Irán és Törökország. Mindenhol más a kurdok helyzete, más a politikai rendszer, a kultúra, a nyelv. Mind a négy említett országban van valamiféle kurd mozgalom. A Kurdisztán, azaz a kurdok országa elnevezés a perzsa nyelvből származik. A 19. században az Oszmán Birodalomban Kurdisztán tartomány rövid ideig széleskörű autonómiával rendelkezett, ez azonban nem felel meg annak a Törökország, Irak, Irán és Szíria által körbezárt területnek, amelyen ma a kurdok élnek. Írok az önrendelkezési jogról általában és Koszovó példáján keresztül, valamint a kurd kérdés emberi jogi aspektusáról is.hu_HU
dc.description.coursejogászhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent48hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/204873
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectkurd,önrendelkezés, államalapítás, arab tavasz, emberi jogok, Öcalan, menekülthu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleA kurd államiság egyes kérdései a nemzetközi jogbanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)