A fertilitás megtartásának lehetőségei korai stádiumú endometrium carcinomában és EIN-ben

Abstract

A méhnyálkahártya daganat folyamatosan emelkedő incidenciát mutat, az elmúlt évtizedekben a leggyakoribb nőgyógyászati daganattá vált. Legfontosabb rizikófaktora az elhízás mellett a policisztás petefészek szindróma, hypertonia, diabetes. Leggyakrabban a posztmenopauzális életkorban kerül felismerésre, de a fiatal fertilis korú nők körében meredeken emelkedik az előfordulása. Korai stádiumban, alacsony rizikójú betegeknél és endometriális intraepitheliális neopláziában lehetőségünk van fertilitás megörző, méhmegtartó kezelésre. A nemzetközi ajánlások pontosan meghatározzák ennek módját és indikációs körét, azonban a hatékonysági mutatókról és a reprodukciós kimenetelről kevés megbízható adattal rendelkezünk. Vizsgálatunk célja a DEKK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán fertilitás megtartó kezelésben részesült betegek adatainak elemzése az onkológiai és reprodukciós kimenetel tükrében. A vizsgálat retrospektív jellegű, a 2012 és 2023 között felismert és kezelt betegek klinikopatológiai jellemzőit, kezelési eredményeit vizsgáltuk. Meghatároztuk az alkalmazott kezelésre a válaszadási arányt, a teljes és részleges remissziós arányt, illetve elemeztük a fertilitási eredményeket. A betegeink (n=13) átlagéletkora 34,4 év (20-41). A kezelésre a válaszadási arány 76,9%, a teljes és részleges válaszadási arányok 69,2% és 7,7%. A sikeres kezelést követően 4 esetben indult IVF kezelés, illetve egy esetben spontán fogantatást követően egészséges újszülött született. Eredményeink alátámasztják, hogy válogatott betegpopulációban a fertilitás megtartó kezelés sikeresen alkalmazható, így a betegek termékenysége megőrizhető. Eredményeink a nemzetközi irodalmi adatokkal összehasonlítva mind betegszámban, mind az onkológiai mutatók vonatkozásában kiemelkedőek.