Szakdolgozatom témája a Magyarországon jelenlévő illetékek, valamint azoknak a rendszere. Ez a téma rendkívül fontos, hiszen az illetékek az élet minden területét áthatják. Megjelenik az illeték fizetési kötelezettség példának okért akkor, ha ingatlan vásárlásról van szó, ha azzal a jogunkkal akarunk élni, hogy bírósághoz fordulunk, vagy akár akkor is, ha öröklésről beszélünk. Látható, hogy ezek kirívóan különböző élethelyzetek, és mégis az közös lesz bennük, hogy mindegyik érintett valamilyen módon az illetékek kapcsán. Az illeték fizetés tehát életünk során valószínűleg érinteni fog minket, nem tudjuk elkerülni. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk az illetékjog kapcsán, hogy van egy főbb törvényünk, amely szinte az összes élethelyzetet lefedi, amikor illetékfizetési kötelezettsége keletkezik akár egy magánszemélynek, akár pedig egy gazdasági társaságnak, vagy jogi személynek, esetleg jogi személyiség nélküli szervezetnek. Kódex jelleggel állapítja meg tehát a 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (továbbiakban: Illetéktörvény) a főbb szabályokat. Emellett persze vannak más jogszabályaink is, amelyeket néha az Illeték törvény mellett, vagy épp azon kívül kell alkalmaznunk. Ilyen például a 2011. évi CXCIV. törvény, amely Magyarország gazdasági stabilitásáról szól (továbbiakban: Stabilitási törvény), a 2012. évi CXVI. törvény, amely a pénzügyi tranzakciós illetékről rögzíti a szabályokat, illetőleg a 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről. Mégis az Illetéktörvény létével könnyebb helyzetben vagyunk, mintha mindenfajta illeték egy-egy külön jogszabályban lenne szabályozva, hiszen ez az átláthatóságot és a közérthetőséget is szolgálja. Szakdolgozatomban bemutatom a hatályos illetékeket, csoportosításukat azoknak legfőbb szabályait, kedvezményeket, mentességeket.