A szakdolgozatom témáját tekintve alkotmányjogi- és alapjogi dilemmákkal kíván foglalkozni, melyek az Amerikai Egyesült Államok történelmében felmerültek, leginkább a rabszolgatartó rendszerek kialakulásának és annak jogtudományi vonatkozásainak a kutatására helyezve a hangsúlyt. Az általam választott kutatás módszertana az általános leíró módszerre és az összehasonlító elemzésre épül. A témát jogirodalmi úton, valamint történelmi és egyéb társadalomtudományok felhasználásával kívánom elemezni, továbbá egy, a címben már említett irodalmi mű, a 12 év rabszolgaság , illetve ezen irodalmi műből készült film alapján, melyben fellelhető cselekményekkel konkretizálva szeretném a tárgykört szélesebb spektrumban bemutatni. A szerkezetet tekintve, a kezdő fejezetekben fejtem ki a témával kapcsolatos általános történelmi- és jogtudományi ismereteket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kérdéskört behatóbban megismerhesse az olvasó. Ezt követően a már említett műben a tényszerű alkotmányjogi- és alapjogi kérdésekkel kívánok bővebben foglalkozni. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a szakdolgozat egy objektív, kutatásra épülő tudományos igényességgel kidolgozott munka, mely nem kíván szubjektív alapon állást foglalni a kérdésben. Ahogyan az már az előzőekben említésre került, a szakdolgozat jogtudományi részét tekintve alapjogi kérdéskörrel foglalkozik, így leginkább az Alkotmányjogi Tanszék kutatási területeihez áll közel; azonban választásom azért esett lektorálás szempontjából az Európai-jogi és Nemzetközi Jogi Tanszékre, mert a szakdolgozatban szereplő tanulmány ezen tanszéken már egyszer feldolgozásra került általam egy házi dolgozat formájában, így elmondható, hogy nemcsak az utolsó évben, hanem azt megelőzően is volt alkalmam elmélyülni az adott témában. Szeretném a továbbiakban kiemelni azt is, hogy egy szakdolgozat különösen érdekes abban az esetben, ha a tudományos kutatáson kívül célja az aktualitásokra történő reagálás, különösképpen abban az esetben, ha a jogtudomány valamelyik szegmensével kíván foglalkozni. Magának a jognak már az emberiség történelmének hajnalán volt egyfajta társadalom alakító szerepe. Ez a szerepkör végig kísérte a jog fejlődésének útját, valamint a jog folyamatosan reflektált a társadalom változásainak rezdüléseire is, tehát kijelenthető, hogy a jog változásának van egyfajta társadalom alakító aspektusa is. Az Amerikai Egyesült Államok az öreg kontinenstől eltérő történelmi alakulása lehetőséget teremtett arra, hogy az állam jogrendszere is merőben másképp formálódjon. A szakdolgozat a tudományos kutatás révén választ kíván adni arra, hogy az intézményessé váló rabszolgaság miként alakulhatott ki és férhetett meg hosszú évekig a gyarmati sorban lévő, majd új országgá váló nemzet szabadelvű és liberális gondolkodásmódjával és ahhoz igazodó jogelveivel. Miképp vezetett a rabszolgatartó rendszer, valamint annak a későbbi felszámolása egy polgárháború poklával is járó és azt követő jelentősebb belső jogi és társadalmi konfliktusokhoz az Egyesült Államok történelmében. Továbbá, ahogyan az az előzőekben elhangzott, a szakdolgozat egy múltbéli témát kutat, ám annak utóhatásai által generált új és újjáéledő társadalmi traumák és jogi viszályok felszínre kerülése által mindmáig időszerűvé válik. A teljesség igénye nélkül többek között ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ jelen írás, s ahogy azt már említettem, kiváltképp izgalmas, mert az Egyesült Államok jogi és társadalmi perspektíváit a mai napig meghatározza. Úgy gondolom, hogy a kettéosztottság jelenkori probléma is, ahogyan probléma volt a történelem során is, amikor testvér és testvér feszült egymásnak. „A polgárháború sok ember lelkében még mindig tart.”