A tanú és a terhelt vallomásának befolyásoló tényezői – összehasonlító elemzés

Abstract

A választott témám a vallomások befolyásolhatósága a büntetőeljárás során, legyen az egy tanú, vagy a terhelt vallomása. Ezek a büntetőeljárás egyik legjelentősebb eszközei, a bírósági szakaszt megelőző nyomozati szakaszban találkozhatunk a vallomással a kihallgatások során, ezáltal fontos szerepet játszanak a büntetőeljárásban, hiszen a vallomások hitelessége közvetlenül befolyásolja az igazságszolgáltatás eredményét. Ugyanakkor a vallomások lehetnek a bizonyítás egyik legjelentősebb hibaforrásai is mivel ezek a vallomások nem tekinthetők minden esetben objektívnek vagy önkéntesnek, számos külső és belső tényező hatása alatt állhatnak. A befolyás alatt egy ráhatást ért a Magyar értelmező kéziszótár: „A befolyásolás olyan hatás, amely valamely (kedvezőtlen) irányba térítő módon érvényesül. Az befolyásolható, akinek az akaratára, állásfoglalására érzelmeire könnyen lehet hatni.” Dolgozatomban bemutatom a személyi jellegű bizonyítékokat, azon belül is a tanú és a terhelt személyét , majd beszélek a hamis beismerő vallomások fajtáiról. Bemutatom a Miranda- ügyet, amely szerintem ennél a témánál nélkülözhetetlen. Vizsgálom még továbbá az ehhez kapcsolódó jogszabályi garanciákat. A dolgozat célja annak vizsgálata, hogy egy- egy vallomás valójában mennyire tekinthető önkéntesnek, illetve, hogy a fent említett külső és belső tényezők hogyan hatnak az eljárás folyamatára és végkimenetelére, esetleg van- e különbség abban, hogy tanúként vagy terheltként milyen nyomás nehezedik az érintettre? Ezt szeretném egy összehasonlítás folyamán elemezni. Végül összegzésként szeretném bemutatni a saját véleményemet és álláspontomat a témával kapcsolatban, valamint a dolgozat elkészítése során levont következtetéseimet.