Az urbanizáció tárgykörét feldolgozó tezaurusz segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik a témakörben tartalmi feltárást és információkeresést végeznek.

A szakirodalom terminológiáját követi, feltüntetve a legfontosabb fogalmi összefüggéseket, és azok fajtáját, amelyek segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló további kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát, illetve keresőkérdését pontosabban fogalmazhassa meg. A tezaurusz ezáltal több a hagyományos tárgyszójegyzéknél.

A fogalmakat természetes nyelven, rendezett, tartalmilag szabályozott formában közli.

A 704 tétel megpróbál áttekintő képet adni a témakör legáltalánosabb kifejezéseiről. Ezek egy része - akárcsak a szakterületnek nevet adó urbanizáció - idegen eredetű.

Az urbanizáció nehezen körülhatárolható, összetett folyamat és fogalomkészletének feldolgozása tezaurusz számára problémás.

Az urbanizáció a társadalmi haladás része; a településrendszer egészének és azon belül az egyes településeknek állandó változását, a mindenkori társadalmi-gazdasági fejlődéshez való alkalmazkodását jelenti. Az élet minden területét átfogó komplex, minden települést és településközi kapcsolatot érintő egyetemleges folyamat.

Kettős értelmezésben használjuk: városodás és városiasodás.

A városodás az urbanizáció mennyiségi oldalát jeleníti meg. Kifejezi egy adott térség lakosságának városban élő hányadát és szemlélteti a városokba való áramlás ütemét.

A városiasodás a településrendszer változását minőségi oldalról jellemzi.

Ennek a bonyolult, sok kapcsolódási ponttal rendelkező szakterületnek azért nehéz rendszerezni a szókészletét, mert nem lehet meghatározni egyértelműen azt a fogalomkört, amely lefedi a témát. Az urbanizációnak, mint tárgykörnek nincsenek határozott körvonalai. Ezért arra törekedtem, hogy a városfejlődéssel szorosan összefüggő kifejezéseket gyűjtsem össze, és kevésbé hangsúlyosak az urbanizáció társadalmi, gazdasági vetületei.

Kisszámú a fogalmak közötti generikus kapcsolat. A szakirodalomból kiemelt kifejezések között alig találhatók olyanok, amelyek tartalmukban ugyanazt képviselik, mint egy másik fogalom, de annál specifikusabbak. A különböző tartalmú rokon összefüggések adják a relációk többségét.

Az urbanizáció vizsgálható történelmi távlatokban, mert a folyamat majdnem egyidős az emberiség történetével. Célszerűbb azonban az ipari forradalom által kiváltott, a 19. század első felében felgyorsult modern urbanizációt vizsgálni. Ugyanis az urbanizációs folyamat sajátos törvényszerűségei, összefüggései az azóta lezajlott változások alapján voltak megfigyelhetőek és ezeket az eredményeket rögzíti a szakirodalom is.