A tanulmányom célja az volt, hogy megvizsgálja az internetes zaklatás prevalenciáját az északkelet-magyarországi serdülők körében, valamint a jelenség kapcsolatát az érzelmi intelligenciával és az erkölcsi eltávolítással annak érdekében, hogy megpróbáljon összefüggéseket felderíteni ezen attribútumok között és, hogy az eredmények miként segíthetik az internetes zaklatás körüli kutatásokat. A tanulmányban szereplő 130 fős mintán belül a résztvevők 91%-a tapasztalt már meg internetes zaklatást, akár áldozatkánt, akár elkövetőként, de legtöbbször, azaz az esetek 77%-ában mindkét szerepben. A bántalmazás és az áldozattá válás önmagában, mint önálló kategóriák alacsony számúak voltak, a résztvevők mindössze 15%-a volt áldozat, 8% pedig zaklató. Habár az elkövető-áldozat kategóriát nem mértem külön kérdőívvel, az ECIPQ teszten mindkét alskálán szerzett pontszámok arról árulkodtak, hogy a zaklatás mindkét formája egyaránt jelen van a diákok jelentős részében.