Egy olyan településről írtam a dolgozatomat, amelynek teljes élete a lemezgyár köré szerveződött. 1992-es megszűnése óriási törést jelentett a helyi társadalom életében. Több száz ember megélhetése került veszélybe egyik pillanatról a másikra. Több kérdésre is kerestem a választ saját vizsgálatom során, amelyek a gyárral és Borsodnádasddal kapcsolatosak. Először is a gyár szerepére voltam kíváncsi, hogy mennyire játszott fontos szerepet az alanyok életében. Ezt összekapcsoltam Borsodnádasddal, mivel a kettő sszekapcsolódik. Másodjára a munkavállalási stratégiákat elemeztem, hogy vajon mi motiválta a nyugdíjasokat, hogy az inaktivitást válasszák, illetve a fiatalabbaknak sikerült-e elhelyezkedniük. A munka szerepe volt a következő dimenzió, melyet vizsgáltam, majd legvégül a jövőképet, hogy a borsodnádasdiak milyennek képzelik a jövőt. A szocializmusról, a kapitalizmusról és a rendszerváltásról kialakult véleményeket külön aldimenziókként vizsgáltam. A választott módszerem az interjúelemzés volt, tehát kvalitatív megközelítés, mivel lényeges volt a cselekvések és vélemények mögött meghúzódó igazi emberi motívumok bemutatása. Így célom is ezeknek az okoknak a feltárása, a feltett kérdésekre a válaszok megadása, az alanyok elmondásai alapján. Összegezve azt tudnám mondani, hogy a gyár és Borsodnádasd szorosan összefonódó egységet alkotva meghatározó helyszín mindenki életében. A nyugdíjazás az új rendszer miatti félelemből és tapasztalatlanságból eredeztethet·, mint egyetlen lehetséges alternatíva. Egyfajta kitekintésnek hagytam a végére a jövőképet, amelyre eléggé eltér· válaszokat kaptam.