Az erdei fülesbagoly (Asio otus) táplálkozásökológiája egy vajdasági mintaterületen

dc.contributor.advisorBihari, Zoltán
dc.contributor.authorSihelnik, József
dc.contributor.departmentDE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2010-05-25T07:13:04Z
dc.date.available2010-05-25T07:13:04Z
dc.date.created2010
dc.date.issued2010-05-25T07:13:04Z
dc.description.abstractAz erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfajunk, egész Európában elterjedt, kivéve a kontinens legészakibb vidékeit. Elterjedési területének északi részén vonuló, délebbre, így a Kárpát-medencében is állandó. Ennek következtében hazai állományához télen északabbról érkező telelők csatlakoznak. Az Alföld nagy részére jellemző, hogy télidőben kisebb-nagyobb telelő csapatok alakulnak ki településeken vagy azok környékén. Ez különösen jellemző a Vajdaságra (Szerbia), ahol a városok és falvak nagy részében található ilyen pihenőhely. Ezen nappalozó helyeken néhány példánytól, több száz példányig alkothatnak nappalozó csapatokat. Az ilyen pihenőhelyeknél nagy mennyiségben gyűjthetők a baglyok köpetei, melyek elemzés után különböző vizsgálatokhoz használhatók fel. Ilyen lehet a kisemlősök előfordulása, valamint sűrűségük megállapítása, egyes rágcsálók gradációjának előrejelzése vagy a baglyok táplálkozásökológiai vizsgálata. Arra kerestem a választ, hogy folyamatos felméréssel és rendszeres köpetgyűjtéssel való táplálék-összetétel vizsgálata milyen eredményt adna az időjárási körülmények függvényében. Vizsgálataimat a vajdasági Topolya község területén végeztem, több mintavételi ponton a 2007/2008-as tél idején. Topolya város központjában található pihenőhelyről október és március között heti rendszerességgel történt a köpetek gyűjtése, míg a többi helyről túlnyomóan egy vagy két esetben. A vizsgálat folyamán a köpetek analízise, valamint három számszerű jellemző, a köpetenkénti zsákmányállat szám, a köpetek átlagos biomassza tartalma és a gerinces zsákmányállatok átlagos testtömege, játszott hatalmas szerepet. A vizsgálat tárgyát képezte továbbá, az eltérő területeken gyűjtött minták összehasonlítása és az azok közötti lehetséges különbségek megállapítása. Ezen kívül lényeges a begyűjtött mintákból előkerült madárzsákmány faj és példányszáma is. Lényegében azt találtam, hogy a baglyok tápláléklistáján a leggyakoribb és legkönnyebben hozzájutható zsákmányállat szerepel legnagyobb számban, melyre a téli időjárás kihatással lehet.hu_HU
dc.description.courseTermészetvédelmi mérnökihu_HU
dc.description.degreeBschu_HU
dc.format.extent45hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/96637
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectbagolyhu_HU
dc.subjectköpetelemzéshu_HU
dc.subjecttáplálkozásökológiahu_HU
dc.subjectkisemlőshu_HU
dc.subjectTopolyahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Ökológiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Természetvédelemhu_HU
dc.titleAz erdei fülesbagoly (Asio otus) táplálkozásökológiája egy vajdasági mintaterületenhu_HU
Fájlok