Hazánk területi adottságait tekintve nagyon nagy területünk jellemzően apróvadas vadászterületnek tekinthető. Ezen belül a fácán és a mezei nyúl tekinthető első számúnak. Ha már apróvad gazdálkodásról beszélünk, rögtön a témához kapcsolódik a ragadozó gazdálkodás, és azon belül is a ragadozómadarak szerepe. Dolgozatom készítése során ebben a témában szerettem volna nézeteimet, ismereteimet bővíteni, és azok tapasztalatait leírni. Elsőként áttekintettem a hazai apróvad gazdálkodás helyzetét és a hazai ragadozómadarakat. Munkám során táplálék vizsgálatokat, megfigyeléseket végeztem jelentősebb szerepű madaraknál,a héja ( Accipiter gentilis ) és az egerészölyv ( Buteo buteo ) példáját kiemelve. A folyamatos megfigyeléseim eredményét írtam le. A második terület ami érdekelt, az intenzív fácánnevelés során okozott tényleges kártétel. Dolgozatom elkészítése során igyekeztem minél több adatot begyűjteni, minél több fácán telepet meglátogatni, és véleményeket, megfigyeléseket meghallgatni. Itt több összehasonlítási alapom volt, két példa eredményeit emeltem ki.