Az egészségügyi szociális munka mesterszakon elkészített szakdolgozatomban az elmúlt három év során a Debreceni Egyetem Egészségügyi karán tanulmányaikat folytató magyar és külföldi diákok vallásossága és egészségi állapota közötti viszonyt vizsgálom. Azt kívánom feltárni félig strukturált interjúk segítségével, hogy - az általam felállított hipotézisek szerint - a más országokból érkező vallásos hallgatók valóban jobb mentális és pszichés állapottal rendelkeznek-e, mint a magyar társaik, illetve ez a fokú vallásosság befolyásolja-e az egészségi állapotukat? Kíváncsi vagyok továbbá arra is, hogy kimutatható-e számottevő különbség a két csoport társas életét, egészségét illetve depresszióját vizsgálva?