The study finds that the regulation of intellectual property is dominated by civil law rules. The old Civil Code expressed the correlation with the law of intellectual property and regulated the legal protection of know-how, however, the legal material could be found in the separate legal acts organically related to it. The new Civil Code, Act V of 2013 is no longer entitled as intellectual property rights but “copyright and industrial property rights”, and know-how has been protected as a form of trade secret. The homogeneous nature of copyright is broken by Act XCIII of 2016, which provides for collective rights management. In the field of industrial property protection, the most problematic legal institution was know-how. The LIV Act of 2018, which was born after the rules of the new Civil Code, opens a new chapter in the regulation of know-how. In this connection, the law transposes Directive 2016/943/EU into the Hungarian law. The legislator therefore chose the solution that it has incorporated the new conceptual approach, legal institutions, and rules of procedure for the protection of business secrets into national law not by creating them in the Civil Code but by creating new legislation. In this way, the private secrets of natural and legal persons will continue to enjoy the protection of personal rights, while trade secrets and know-how will enjoy protection based on the logic and sanction system of intellectual property protection.

A tanulmány megállapítja, hogy a szellemi alkotásokra vonatkozó szabályozásban a polgári jogi szabályok dominanciája érvényesül. A régi Polgári Törvénykönyv kifejezte a kapcsolódást a szellemi alkotások jogával és szabályozta a know-how jogvédelmét, a joganyag ugyanakkor az ahhoz szervesen kapcsolódó külön jogszabályokban volt fellelhető. Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi. V. törvény már nem a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, hanem a „szerzői jog és iparjogvédelem” címet viseli, a know-how pedig az üzleti titok egyik fajtájaként részesült védelemben. A szerzői jog homogén jellegét megtöri a 2016. évi XCIII. törvény, amely a közös jogkezelésről rendelkezik. Az iparjogvédelem területén a legproblematikusabb jogintézmény a know-how volt. Az új Polgári Törvénykönyv szabályai után megszületett 2018. évi LIV. törvény új fejezetet nyit a know-how szabályozása terén. Ezzel kapcsolatban a törvény a 2016/943/EU Irányelvet ülteti át a magyar jogba. A jogalkotó tehát azt a megoldást választotta, hogy az üzleti titok védelmére vonatkozó új fogalmi megközelítést, jogintézményeket és eljárási szabályokat nem a Polgári Törvénykönyvben, hanem egy új jogszabály megalkotása útján tette azokat a nemzeti jog részévé. Ezzel a természetes és jogi személyek magántitkai változatlanul személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titok és a know-how a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszeré épülő védelmet élveznek majd.