A személyiségi jogok védelme a modern jogrendszerekben az emberi méltóság érvényesülésének egyik legfontosabb garanciája. A dolgozatom célja a jóhírnév és becsület védelmének körében megjelenő kihívások kutatása. Arra keresem a választ, hogy a bíróságok vajon egységes dogmatikai mércét alkalmaznak-e a tényállítás és véleménynyilvánítás elhatárolásakor. Ennek igazolására a vonatkozó jogszabályok mellett részletesen elemzem a Kúria és az Alkotmánybíróság utóbbi években született releváns határozatit. A vizsgált joganyag áttekintése után megállapítható, hogy a tényállítás és a véleménynyilvánítás határa nagyon vékony, de a bírói gyakorlat szilárd dogmatikai pilléreken nyugszik, ez azt igazolja, hogy a joggyakorlat koherens rendszert alkot, amelynek stabilitását éppen a rugalmas, kontextuális értelmezés elve adja.