A 70-es évek közepén egy fiatal amerikai lány, aki történetesen antropológiát tanul, Kiotóba érkezik, hogy a gésák életét tanulmányozza. Kérdőíveket készít, felméréseket végez, a tudomány egész arzenálját felvonultatja, ez azonban mégsem elégíti ki kíváncsiságát. Szeretné belülről is megismerni ezt a japán kultúrában különleges helyet elfoglaló réteget, ezért maga is felcsap gésának. A pontocsói közösségben az Icsigiku nevet kapja. Több mint 20 évvel később megírja élményeit, termékenyen ötvözve őket kutatási eredményeivel. Könyve lenyűgözően személyes és elfogulatlanul tárgyilagos egyszerre. Elsősorban a gésák hagyományőrző művészetéről és hétköznapjairól beszél...