Az ember-állat viszonya folyamatosan alakul, változik, ez különösen igaz a macskák esetében. A macskák megítélése és szerepe a történelem során változott: a vallási, tudományos, társadalmi és kulturális viszonyok függvényében alakult. A macskák vadállatból lettek házi kedvencek, majd szentállatok. Az ókorban és az antikvitásban betöltött kultikus állatként való helyzete a középkor idején átbillent előbb megvetésbe, majd gyűlöletig fokozódott a vallási és a politikai viszonyok okán, míg az ördög megtestesüléseként tekintettek rájuk. A dolgozat az ember-macska viszony formálódása, mellett a magyar népi kultúra hiedelmeire fókuszál. A macska alakja mélyen beépült a magyar népi kultúrába és annak hiedelemvilágába. A hiedelmek és babonák erősen befolyásolták mindennapjaikat és cselekedeteiket.