A szakdolgozat fő célja a tervkészítő módszerek és algoritmusok bemutatása, illetve értékelése abból a szempontból, hogy valós problémák esetén alkalmazhatóak-e és ha igen, milyen hatékonysággal. A szakdolgozat először a tervezési modellekkel foglalkozik, majd példákon keresztül mutatja be a két legelterjedtebb reprezentációs módszert: a Strip-set és a PDDL-t. A tervkészítési algoritmusok közül részletesen foglalkozik az állapottérben kereső módszerekkel (progresszív és regresszív) és a tervtérben való kereséssel is (POP algoritmus), amely a legkisebb elkötelezettség tervezési technikára épül. Ezután nem determinisztikus környezetek esetén használható tervkészítési módszerek kerülnek bemutatásra, amelyek közül részletesen két módszert taglal: a feltételes tervkészítést, amely korlátos nemdeterminisztikusság esetén használható és a végrehajtás monitorozást és újratervezést, ami nem korlátos nemdeterminisztikusság esetén alkalmazható. Végül szó esik az ütemezési feladatokról és néhány gyakorlati alkalmazásról.