A COVID-19 járvánnyal összefüggő különleges jogrendi helyzetek alkotmányos problémái Közép-Európában

Abstract

A dolgozat keretében öt Közép-európai ország, köztük Magyarország alkotmányos szabályozását, a koronavírus világjárvány hatására bevezetett rendkívüli intézkedéseit és az azzal kapcsolatos bírói gyakorlatot elemeztem és hasonlítottam össze. A dolgozatom elején áttekintettem a kivételes jogrend elméleti hátterét és elvégeztem a különleges helyzetek tipizálását, melyet az elemzés szempontrendszerének nemzetközi jogi és szakirodalmi forrásokra alapozott kidolgozása követett. A vizsgált államok alkalmasnak bizonyultak az összehasonlításra, ugyanis míg Csehország és Szlovákia Magyarországhoz hasonlóan kivételes jogrendet hirdetett ki, addig Lengyelország és Ausztria a fennálló törvényi keretek közt valósította meg a járvány elleni védekezést. Az alapvető jogrendbeli különbségek ellenére a COVID-19 világjárvány hatására mind az öt államban bevezetésre kerültek az elmúlt majd három évben olyan súlyos alapjogi aggályokat felvető rendkívüli intézkedések, mint az általános kijárási tilalom vagy a karanténkötelezettség. A nemzetállami bíróságok aktivitásának köszönhetően gazdag bírói gyakorlatot tekinthettem át, amelyből egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy a gyorsaság képességén túl sokkal fontosabb szerepet tölt be az arányosság követelménye. A különleges állapotok, különösen a COVID-19 világjárvány nem mindig ugyanolyan intenzitásúak, nem ugyanolyan mértékű veszélyekkel járó jelenségek, azok folyamatos változásban lehetnek. A helyes járványkezelés pedig ezt szüntelen figyelemmel kíséri, s a rendkívüli intézkedések jelentette korlátozást a kivételes helyzet alakulásához igazítja. Az elemzés eredményeképpen arra a megállapításra jutottam, hogy nem kell magától értetődőnek tekinteni a kivételes jogrend intézményének alkalmazását egy pandémia idején. Ha viszont a jogalkotó amellett dönt, hogy az alkotmányában szabályozza és a gyakorlatban alkalmazza a kivételes jogrendet, akkor azt tegye úgy, hogy megfeleljen a jogállamiság egy olyan tartalmi elképzelésének, amely nemcsak azt foglalja magába, hogy ne legyen megkérdőjelezhető a rendkívüli intézkedések jogi felhatalmazásának érvényessége, hanem az ideiglenesség követelményének betartását is, és nem utolsó sorban biztosítsa az alapjogkorlátozások bírói felülvizsgálhatóságát.