A körforgásos gazdasági modell jelentősége és hatásai a hulladékgazdálkodásban

Abstract

A természeti erőforrások meggondolatlan és vég nélküli pazarlása olyan környezeti károkat okozott, mint például az elsivatagosodás, az erdőirtás, a biodiverzitás csökkenése, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyengülése. A probléma forrása, hogy a természeti erőforrásokra kimeríthetetlen, szabad javakként tekintettünk. A pazarló gazdálkodás meghozta gyümölcsét: mára egyértelműen túlléptük a Föld eltartóképességének határait. E folyamatok lassítására, – végcélként pedig – megállítására az Európai Unió számos gazdasági tervet dolgozott ki, amelyek közül a legjelentősebb a napjainkban intézményesülő körforgásos gazdaság elmélet. Az a kiindulópont ugyanis, hogy a fenntartható erőforrás-használat a gazdaság új pályára állítását, gyökeres gazdasági fordulatot igényel. A körforgásos csomagban a hulladékgazdálkodás teljes szerkezeti átalakítása szerepel: a termék az életciklusa végén nem kerül ki az anyagkörforgásból, hanem újrahasználat, vagy újrahasznosítás során új rendeltetést kap. Ezzel elérhető (vagy legalábbis megközelíthető) a „nulla hulladék” („zero waste”) koncepció. A hulladékgazdálkodás megreformálása mellett a körforgásos csomaggal az EU fontos lépést tett egy versenyképes, a lineáris gazdasági modellről letérő, a környezetvédelmet előtérbe helyező és folyamatosan fejlődő Európa felé. A megvalósításhoz a tagállamoknak aktív résztvevőkké kell válniuk, ami (többek között) hazánknak is komoly kihívást jelent.