Penicillinallergia kivizsgálása során szerzett tapasztalatok elemzése a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikáján

Abstract

Bevezetés: Az antibiotikumok az egészségügyi ellátás különböző területein a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak. A penicillin ma is az egyik legszélesebb körben felírt antibiotikum és az egyik leggyakrabban jelentett gyógyszerallergia is. A penicillinallergiával jelölt betegek többségénél nem történik semmilyen kivizsgálás, ezért kiemelten fontos a penicillinallergiára gyanús betegek allergológiai centrumokba irányítása. Célkitűzések: A vizsgálat célja a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájának Allergológiai szakrendelésén 2023 és 2024 között megjelent betegek klinikai és laboratóriumi jellemzőinek feltárása. Anyagok és módszerek: Retrospektív vizsgálatot végeztünk azoknak a betegeknek körében, akiket penicillinallergia gyanúja miatt irányítottak allergológiai szakrendelésre, és akiknél lymphocyta transzformációs tesztet (LTT) és/vagy basophil aktivációs tesztet (BAT) végeztek. A vizsgálat során elemeztük a teszteredményeket, a tünetek megjelenése és az orvoshoz fordulás között eltelt időt, valamint a betegek egyéb anamnesztikus jellemzőit. Eredmények: Összesen 94 beteget vizsgáltunk, 68,09%-uk nő volt, és 59,57%-uk a tartozott a felnőttkorú (≥18 év) populációba. A vizsgált betegek 54,25%-ánál késői típusú, 45,75%-ánál pedig azonnali típusú reakció volt. A betegek 31,91%-a a gyanús penicillinnel vagy penicillinszármazékkal egyidejűleg több gyógyszert is szedett. A feltételezett kiváltó szer leggyakrabban az amoxicillin-klavulánsav volt (76,60%), ezt követte a penicillin (17,02%), az amoxicillin (5,32%), valamint az ampicillin (1,06%). Az in vitro vizsgálatok közül az LTT 1,04%-ban, míg a BAT 3,13%-ban lett pozitív amoxicillin - klavulánsavra. Az LTT-pozitív beteg 9 éves volt és 1 éven belül jelentkezett kivizsgálásra. A BAT-pozitív esetek életkora 17, 28 (1 éven belül jelentkeztek) és 30 év volt (5 éven belül jelentkezett). Következtetések: Eredményeink arra utalnak, hogy a pozitív in vitro teszteredmény nagyobb valószínűséggel igazolható abban az esetben, ha az allergiás reakciót követő egy éven belül sor került az allergológiai kivizsgálásra. Mindez alátámasztja annak a jelentőségét, hogy az első észlelő orvos rövid időn belül a regionális allergológiai központokba irányítsa a betegeket a pontos diagnózis felállítása és a további ellátás optimalizálása érdekében.