Valós és vélt onkológiai kockázatok: lakossági kockázatészlelés, tévhitek és információforrások szerepe

Abstract

A dolgozat a valós és vélt onkológiai kockázatok, a lakossági kockázatészlelés, a tévhitek és az információforrások szerepét vizsgálja. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a lakosság mennyiben látja reálisan a daganatos megbetegedések kockázati tényezőit, milyen tévhitek élnek a közgondolkodásban, és ezek hogyan kapcsolódnak az egészségügyi végzettséghez, az életkorhoz, az iskolai végzettséghez, valamint az információforrásokba vetett bizalomhoz. A dolgozat elméleti hátterét a daganatos megbetegedések epidemiológiai jelentősége, a primer prevenció, a Health Belief Model, a Risk Perception Theory, valamint a kognitív torzítások és a misinformation szakirodalma adja. A kutatás mixed methods megközelítéssel készült: szakértői interjúk és kérdőíves felmérés segítségével vizsgálta a válaszadók kockázatészlelését és attitűdjeit. Az eredmények azt mutatták, hogy az egészségügyi végzettségű válaszadók általában kritikusabban és tudományosabban közelítettek a vizsgált állításokhoz, míg a nem egészségügyi végzettségűek körében gyakrabban jelentek meg tévhitek, semleges álláspontok és a személyes tapasztalatokra épülő megítélések. A statisztikai elemzések több esetben szignifikáns különbséget mutattak a csoportok között, ami alátámasztja, hogy az egészségügyi tudás és az információforrások típusa érdemben befolyásolja a kockázatészlelést. A dolgozat végkövetkeztetése szerint a daganatos betegségekkel kapcsolatos prevenció hatékonysága nemcsak az objektív kockázati tényezők ismeretén, hanem a lakosság egészségkommunikációs környezetén, bizalmi viszonyain és információfeldolgozási mintázatain is múlik.