A ranula egy extravazációs álciszta (ritkábban valódi retenciós ciszta), amely az esetek döntő többségében a szublingvális mirigyet érinti. Két fő klinikai formáját az érintett spáciumok alapján különítjük el: az egyszerű orális ranula a szublingvális térre korlátozódik, míg a komplex nyaki ranula a szubmandibuláris és gyakran a parapharyngeális spáciumokba is továbbterjed. Kialakulásának hátterében szájfenéki trauma, nyálmirigy-obstrukció vagy anatómiai variációk állnak. A sérülés miatt a nyál a környező lágyrészek közé szivárogva gyulladásos reakciót provokál, melynek eredményeképp granulációs szövet képződik a nyál köré. Az orális ranula a mylohyoid izom felett marad, a nyaki forma viszont az izom nyílásain vagy hátulsó pereme mentén a mélyebb nyaki szövetek közé penetrál. A diagnózis az anamnézisen és a klasszikus klinikai képen alapul, de orális komponens nélküli nyaki forma esetén nehezebb az elkülönítés más térfoglaló folyamatoktól. Képalkotók tekintetében elsődleges az ultrahang, míg kiterjedt esetekben CT vagy MRI elvégzése indokolt. A differenciáldiagnosztikában modern és hasznos eljárás a vékonytű-aspirációs citológia (FNAC), de a definitív diagnózist a szövettani vizsgálat adja. A legfontosabb elkülönítendő entitások a cisztikus hygroma, branchiális-, ductus thyreoglossus-, dermoid- és epidermoid ciszták, valamint neplasztikus és gyulladásos folyamatok. A kezelési tervet egyénre szabottan, a klinikai szituáció, a beteg életkora, általános állapota és a progresszió alapján kell felállítani. Kisméretű orális ranulák és fiatal páciensek esetén a kisebb morbiditású eljárások (pl. marsupializáció, szkleroterápia) javasoltak, de ezek magas recidíva-kockázattal járnak, és egy sikertelen marsupializáció nyaki ranulát is provokálhat. Recidíváló vagy nagyméretű nyaki esetekben radikális megoldás – a ranula és a szublingvális mirigy együttes eltávolítása – szükséges: ez a műtét megterhelőbb ugyan, de a kiújulás esélyét minimálisra csökkenti. A ranula ellátása a modern szájsebészet komplex feladata: a sikeres, egyénre szabott terápia a pontos diagnózis, a fej-nyaki anatómia és patofiziológia alapos ismerete, valamint a precíz sebészi kivitelezés együttesén múlik.