A felsőoktatás tömegesedésének hatására a munkaerőpiac is átalakult. Ilyen átalakulás után fontos és érdekes kutatási terület a felsőfokú végzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci integrációjának sikerességét elemezni. Ezen a témakörön belül különböző tanulmányokban, esszékben találkozhatunk a foglalkoztathatóság kifejezéssel, esetenként a diplomások körére szűkített értelmezési keretben, vagy ennél tágabb kontextusban. Munkám motivációját az adta, hogy a szakirodalomban számos megközelítése létezik a foglalkoztathatóságnak, a téma kutatói különböző nézőpontokból vizsgálják a fiatal diplomások elhelyezkedésének körülményeit. A foglalkoztathatóság konceptualizálása során úgy is lehet fogalmazni, hogy bár a szakirodalomban a téma kutatói különböző aspektusokból közelítik meg a kérdést, a foglalkoztathatóság-definíciók közös eleme, a munkaerő-piaci sikeresség szinonimájaként az egyén munkavállalásának esélyét, valószínűségét tekintik foglalkoztathatóságnak, melyet számos tényező befolyásol. Ennek kapcsán felmerült bennem a kérdés, hogy melyek ezek a tényezők, és hogyan hatnak a foglalkoztathatóságra, különös tekintettel a napjainkra egyre nagyobb számban munkaerőpiacra kilépő diplomásokéra? A felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatot többek között a jól képzett munkaerő jelenti. E kapcsolat elsődleges érintettjei a felsőoktatásból kikerülő frissdiplomások, akik el szeretnének helyezkedni, elképzeléseiknek megfelelő állást szeretnének találni. A dolgozat az oktatás és a munkavállalás közötti átmenet elemzésére vállalkozik. A doktori értekezés fő, összefoglaló kérdése: Milyen tényezők befolyásolják a fiatal diplomások foglalkoztathatóságát Magyarországon? A kérdés megválaszolásához négy kapcsolódó alkérdést fogalmaz meg az értekezés, melyekhez egy-egy hipotézis tartozik. A kérdések empirikus tesztelése során elsődleges forrás a Diplomás Pályakövető Rendszer 2012-es adatbázisa, mely kiegészül a 2011-es adatbázis adataival, valamint a KSH adataival. A dolgozat feltérképezi azokat a tényezőket, melyek szignifikánsan befolyásolják a fiatal diplomások első álláskeresési idejét, a nettó béreket, a szakmai illeszkedést, valamint rávilágít a szakterületek közötti hasonlóságokra és különbségekre. Due to the higher education expansion a transformation occured in the labour market. After such a transformation it is an important and interesting research field to analyse the success of labour market integration for higher educated people. In different essays and studies in this topic we can meet with the concept of employability sometimes as a restricted scope of the graduates frame of interpretation or in a broader context. My work was motivated by the fact that in the special literature there are numerous approaches to employability, and researchers in the field investigate the circumstances of the employment of young graduates from different perspectives. When conceptualising employability it can be noted that while researchers in the field approach it from different perspectives, the common element of employability is that it deals with the employability of the individual job-seeker and his/her likelihood of finding employment, which is affected by numerous factors. In this context we can ask the question, what are these factors and how they influence employability, particularly in the labour market today with increasing numbers of entering graduates. The relationship between higher education and the labour market means, among other things, a well-trained work force. Those primarily affected by this relationship are recently graduates who are looking to find themselves a job that will meet their expectations. This study undertakes an analysis of the transition between education and starting work. The main questions of the thesis: What factors affect the employability of young graduates in Hungary? To answer this question, four sub-questions are related to formulate the thesis to which belong four hypotheses. In empirical testing the primary resource for questions was the Graduate Course Tracking System (DPR) 2012 database, to which the database DPR 2011 and the CSO data were added. The dissertation explores the factors which significantly affect the first job search time for young graduates, their net wages, professional congruence and highlights the similarities and differences between the disciplines.