Közgazdaságtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtudományok Doktori Iskola
(megszűnt 2014. december 31.)
Böngészés
legfrissebb feltöltések
- TételSzabadon hozzáférhetőA 6 legnagyobb latin-amerikai ország külkereskedelmének vizsgálata gravitációs modellelA latin-amerikai kontinens országai számos hasonló gazdasági, politikai és történelmi jellemzővel rendelkeznek, gondoljunk csak a gyarmatosítás, majd a kizsákmányolás éveire, az elszakadási törekvésekre, majd a különböző diktatúrák megjelenésére, napjainkban viszont mégis jelentős különbségeket fedezhetünk fel a térség egyes országai között. Ezen különbségek megléte és a mögöttük rejlő okok megtalálása motivált a témaválasztáskor, így esett a választásom a gazdaság és gazdaságfejlődés két fő befolyásoló tényezőjére: a kereskedelemre és az intézményekre. Kutatásom során részletesen foglalkozok a latin-amerikai térség gazdasági lehetőségeit meghatározó intézményi háttérrel illetve annak fejlődésével, kiemelten pedig a 6 legnagyobb latin-amerikai ország, Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru gazdaságfejlődésének bemutatásával. Részletesen vizsgálom a latin-amerikai térség kereskedelmének szerkezetét és annak változásait az elmúlt közel 60 évben, az empirikus vizsgálat során nagy hangsúlyt helyezve a bilaterális exportra hatással lévő tényezőkre. A disszertációm fő kutatási kérdése, hogy a LAC-6 országok exportját milyen tényezők befolyásolják, ezek a tényezők mennyiben térnek el az egyes vizsgált országok között és a világátlagot tekintve, illetve kiemelten vizsgálom a regionális kereskedelmi megállapodások kereskedelemre gyakorolt hatásait is. A bevezető szakasz témafelvetése, célkitűzései és a módszertan bemutatása után a 2. fejezet Latin-Amerika gazdaságfejlődését és intézményrendszerének változásait mutatja be a gyarmatosítás és függetlenedés hatásaitól kezdve a nyolcvanas évek válságán és reformintézkedésein valamint a kétezres évek fiskális fordulatán keresztül egészen napjainkig. A 3. fejezet a világkereskedelmi tendenciákat ismerteti a hatvanas évektől a 2007-2009-es világgazdasági válságig, rámutatva a globális erőviszonyok változásaira, majd pedig bemutatásra kerülnek a válságot követő időszak kereskedelmet érintő tényezői. Latin-Amerika külkereskedelmének leíró statisztikai ismertetésére a 4. fejezetben kerül sor, a régió világkereskedelemben betöltött helyének bemutatása után rátérek a legfőbb kereskedelmi partnerek illetve kereskedelmi forgalomba kerülő termékek vizsgálatára, kitérek a kereskedelmi egyezmények valamint az intraregionális kereskedelem szerepére is. Az 5. fejezetben kerül ismertetésre a külkereskedelem gravitációs modelljének elmélete, a fizikából jól ismert egyenletből kiindulva a hetvenes évek elméleti alapjain keresztül egészen napjainkig bemutatva a modell fejlődésének főbb mérföldköveit. Az elmélet fejlődését követően a 6. fejezet tartalmaz egy összefoglalót az empirikus gravitációs vizsgálatokkal kapcsolatban, melynek célja a főbb kereskedelmet befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos empirikus eredmények bemutatása annak érdekében, hogy összevethetőek legyenek a disszertáció kutatási eredményeivel. A 7. fejezet tartalmazza a LAC-6 országok külkereskedelmére kiterjedő saját gravitációs vizsgálatot, az adatok és modellspecifikációk bemutatását követően megvizsgálom a LAC-6 országok külkereskedelmét országonként, majd pedig a 6 országot egybe véve is, ezt követően pedig számos érzékenységvizsgálatot folytatok, majd pedig kitérek a regionális kereskedelmi egyezmények hatásainak mélyebb vizsgálatára és végül a kereskedelmi potenciálok ismertetésére is. A 8. fejezet a kutatómunka téziseit ismerteti, összefoglalja a dolgozat legfőbb eredményeit, a 9. fejezet további kutatási irányokat mutat be.
- TételSzabadon hozzáférhetőA kockázati tőke aktivitása a nemzetközi piacokon és a kockázatitőke-befektetések kiválasztására vonatkozó vizsgálatok magyar mikro- és kisvállalkozások körébenEgy gazdaság egészséges növekedéséhez nélkülözhetetlenek az innovatív, gyors növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások, amelyek komoly tőkeigénnyel rendelkeznek, és nagy kockázatot hordoznak. A pénzügyi közvetítők egyik szereplője a kockázati tőkés pont az ilyen típusú vállalkozásoknak nyújt segítséget külső tőkebevonással. Ezért fontosnak tartom, hogy olyan eszközöket/ mutatókat javasoljak a kockázatitőke-társaságok számára, amelyek relevánsak lehetnek a potenciális vállalkozás kiválasztásában a kockázatitőke-befektetés során. A disszertáció fő célja, hogy bemutassam, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a kockázati tőke jelenlétét, aktivitását világszerte; milyen eszközökkel és lépések mentén történik egy potenciális befektetés kiválasztása; és milyen kapcsolat áll fenn a potenciális vállalkozások gazdasági és egyéb jellemzői, és a kockázatitőke-befektetés kiválasztási szempontjai között. A disszertáció újdonságértéke a kockázati tőkés számára javasolt kiválasztáshoz használható indexek és azok teszteléséből származó állításokban rejlik. A disszertáció hozzáadott értéke a következőképpen foglalható össze. • Választ adok arra, hogy mennyire adaptálható az amerikai típusú kockázatitőke-modell más országokban, emellett ismertetem a kockázati tőke aktivitását a nemzetközi piacokon. Továbbá meg is adom, hogy melyek azok a tényezők, amelyek korlátozzák az amerikai modell elterjedését. • A nemzetközi szakirodalom szintetizálásával javaslok egy sikeres kockázatitőke-befektetés folyamatot, és részletezem a kiválasztás során használt kritériumokat. • A leggyakoribb kiválasztási kritériumok alapján javasolok három indexet, amelyeket az értékelésben/kiválasztásban fel lehet használni. • Egy 300 magyar mikro- és kisvállalkozásokból álló mintára alapozva kapcsolatot keresek a javasolt indexek és a vállalkozás ismérvei között, amely során lineáris regressziós modelleket illesztek, klaszteranalízissel osztályokat képzek és ehhez kapcsolódó statisztikai eszközöket használok. For a healthy economic growth innovative companies with high growth potential are essential, which have significant capital needs and carry high risk. The venture capitalist, as a financial intermediary helps these kind of companies with external equity financing. That’s why I consider it important to suggest such tools/indexes for the venture capitalists, which can be useful in selecting the potential company during a venture capital investment. The main goal of the dissertation is to present the factors that affect the presence and activity of the venture capital worldwide; what means and steps are taken during selecting a potential investment; and what is the relationship between the potential companies’ economic and other characteristics, and the selection criteria of a potential venture capital investment. The novelty value of the dissertation is the suggested indexes for the venture capitalist to be used in the selection process, and the statements that are derived from testing these indexes. The added value of the dissertation can be summarized in the following: • I answer that, how adaptable is the American type venture capital model in other countries, besides that I present the activity of the venture capital in international markets. Furthermore I give the factors that prevent the spread of the American model. • Synthetizing the international literature I propose a successful venture capital investment process, and detail the criteria used during the selection. • Based on the most common selection criteria I suggested three indexes, which can be used in the valuation/selection process. • I was looking for connection based on a sample of 300 Hungarian micro- and small sized companies between the proposed indexes and the company’s characteristics, during that I suited linear regression models, created classes with cluster analysis and used statistical tools related with this.
- TételSzabadon hozzáférhetőA technológiai fejlődés kettőssége: az innováció- és imitáció-vezérelt gazdaságok intézményi sajátosságaiNapjainkban a közgazdaságtan egyik alaptézise, hogy a gazdasági növekedés hajtóereje a technológiai haladás, mely a technológia és az intézmények sajátos ötvözetében valósul meg. Számos empirikus kutatás alátámasztja, hogy a magasabb jövedelmű országok technológiailag jellemzően fejlettebbek, innovációs aktivitásuk élénkebb, az újdonságok többségét ők hozzák létre, szemben az alacsony jövedelmű, technológiai követő országokkal, akik főként imitáció útján tudják az új technológiákat alkalmazni. A világ országaiban a technológiai haladás megvalósulhat tehát önálló kutatás-fejlesztési tevékenység révén, azaz innováció-vezérelt módon, valamint a más országban már eredményesen működő újdonságok adaptálásával, azaz imitáció útján is. Ebből adódik a technológiai fejlődés kettőssége. A technológiai vezető és követő országokban eltérő ösztönzőkre lehet szükség ahhoz, hogy a technológiai fejlődés megvalósuljon. A kutatás során választ kerestem arra, hogy a fejlett, innováció-vezérelt gazdaságok és a fejlődő, jellemzően imitáció-vezérelt országok intézményi környezete eltér-e, s ha igen, akkor melyek – fejlettségtől függően – a technológiai fejlődésnek kedvező intézményi környezet legfontosabb elemei. A technológia közgazdasági tulajdonságaiból kiindulva, a növekedéselméleti modellezés főbb tanulságait kiemelve juthatunk el a diffúzió sajátosságainak köszönhetően az országok között kialakuló technológiai fejlettségbeli eltérések intézményi magyarázatának vizsgálatához. Az empirikus kutatás során főkomponens-elemzéssel létrehoztam a technológiai-intézményi környezet indexét, mely jól illusztrálja az országokban a technológiai fejlődés feltételrendszerét, s alkalmas az innovátor és imitátor országok megkülönböztetésére is. Korreláció-elemzéssel alátámasztottam, hogy a létrehozott index és a gazdasági fejlettség között szoros, pozitív irányú összefüggés mutatható ki, mely lehetővé teszi e két dimenzió mentén az országok homogén klaszterekbe rendezését. Diszkriminancia elemzéssel az is kimutatható, hogy a technológiai-intézményi környezet elemei közül melyek determinálják leginkább, hogy egy ország az innovátor vagy az imitátor csoportba tartozik. A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a technológiailag vezető és követő országok intézményi környezetének struktúrája között nincs szignifikáns különbség, az intézmények minősége azonban eltérő. Az intézményi minőség imitáció-vezérelt országokban jellemzően alacsonyabb, de az imitációhoz nem eltérő adottságok, hanem a kiemelt területek fejlesztése szükséges. One of the basic principles of contemporary economics is the thesis that technological progress is the driving force of economic growth. This is realized in a special combination of technology and institutions. Several empirical studies confirm that the higher-income countries are typically technologically more advanced, their innovation activity is more intensive and they create the majority of the innovations, in contrast to the lower-income countries, which are typically technology followers, and can adapt new technologies through the imitation of technological leaders. Technological progress can be realized in a country either in an innovative way, through independent research and development activity, or in an imitation-driven way, through the adaptation of innovations which have been successfully operating in other countries. This is the duality of this process. Technological progress may require different incentives in technological leader and technological follower countries. During my research, I would like to answer the question whether the institutional environments of innovation- and imitation-driven economies are typically different, and if so, which are the key elements of a favorable institutional environment for technological progress, depending on the level of economic development. The aim of the research based on the literature is to identify the institutional features of technological progress, in other words, how institutions feature in this process. Institutional features of technological disparities can be examined based on the economic characteristics of technology, through major discoveries of growth theory modeling. In my empirical research, the index of technological-institutional environment created by principal component analysis is a good indicator of the conditions of technological progress in different countries and the index is also able to distinguish between innovator and imitator countries. The correlation-analysis showed a strong positive relationship between the index of technological-institutional environment and GDP per capita, so it allows us to create homogeneous clusters of countries along these dimensions. The question I attempted to answer in the discriminant analysis was which variables of the principal component are the ones that primarily determine whether a country belongs in the innovator or in the imitator cluster. The results of my empirical research allow us to conclude that there is no significant difference with respect the structure of institutional environment between technological leaders and followers. The quality of institutions is typically lower in lower-income countries, but what is required for imitation is the development of priority areas rather than specific given conditions.
- TételSzabadon hozzáférhetőA fejlesztő állam fennmaradása a globalizációbanA 2007-2009-es pénzügyi világválság során ismét felértékelődött az állam szerepe a gazdasági folyamatok terén. Ezen világgazdasági fejlemények különösen aktuálissá teszik az ázsiai fejlesztő állam tanulmányozását, mivel az egyetlen valóban sikeres államilag vezérelt iparosodási program az érintett országokban valósult meg. Mivel a tapasztalatok szerint a globalizálódó világgazdaságban a fejlesztő állam hagyományos intézményrendszere nem volt működőképes, ezért a dolgozat arra keres választ, hogy hogyan maradhat fenn a fejlesztő állam a globalizációban. A kései iparosodás feltételezi az állami szerepvállalást, az állam ugyanakkor nem válhat az érdekcsoportok foglyává, mert ebben az esetben képtelen megvalósítani fejlesztési terveit. A fejlesztő állam társadalmi csoportokkal szembeni beágyazott autonómiája teszi lehetővé a fejlesztési tervek kivitelezését.During the 2007-2009 global financial crisis the role of the state has acquired more importance in economic procedures. Such global economic developments bring especially about the study of the Asian developmental states, because the only truly successful government conducted industrial program occurred in such Asian states. However, in the globalized world economy the traditional institutional system of the developmental state could not function. In this research, I am attempting to find answers to the following question: how and in what context can the Asian developmental state survive in the globalized world? First, I shape up a theoretical framework, which will be able to describe the relations between the interest groups and the developmental state. This theoretical framework is based on the Olson- and Putnam group theories, as well as their critical reception. After reviewing group theories, I conclude that the strengthening of interest groups is responsible for the transition, the slow democratization of authoritarian regimes through natural (that is, organic) development. In this way, resulting from the quick economic growth of the authoritarian regimes, the bargaining power of social interest groups against the state increases, which launches pluralist processes. The shaping up of inclusive institutional systems stimulates trust on the social level. Confidence in institutions allows that such institutions can operate effectively. Long-term planning becomes possible, which is beneficial for economic activity. Economic successes further strengthen the confidence in institutions, bringing about the angelic circle of trust and success. According to the transformative mechanism the inclusive institutions are favorable to the development of civic groups through economic development, which, after all, leads to the completion of democratic processes. I will illustrate the findings of my mechanism through case studies that present the experiences of South Korea and Singapore. The authoritarian developmental states started an export-oriented industrialization in the mid 1960s. While the Korean developmental state put accent on the loans of national corporations and state governed financial institutions, the industry policy of Singapore focused on the attraction of transnational corporations. This initial difference led to the different experiences of the developmental states through its effect on the evolution of interest groups. In light of our theoretical framework and through comparing the long term developmental patterns we can already draw conclusions regarding the factors of the developmental state’s survival. It is worth mentioning that the process described in our theoretical framework, following the 1997-1998 Asian financial crisis, is different from the traditional case studies. It seems that during the crisis the state reacquired some of its autonomy against the social groups. The appearance of the regulatory state and the full democratic transformation are still awaited. The novelty of the dissertation lies in the shaping up of a theoretical framework that was designed with the help of group theories, which, using the case studies as illustrations, is able to describe the process of development of the developmental state with the help of internal factors, and attempts to provide answers to the questions formulated in the thesis statement. The developmental state does not disappear in globalization, it gets adapted to globalization. It has as its continuous task to ensure economic growth, and, as a result, society accepts the state’s interventions and the limitations of democratic processes. Instead of immediate market coordination, FDI attraction became the most important tool of industry policy A dolgozatban először egy elméleti keretet alkotok meg, amely képes leírni az érdekcsoportok és a fejlesztő állam közötti összefüggéseket. Ezt az elméleti keretet az olsoni és a putnami csoportelmélet, valamint azok szakirodalmi kritikái alapján építem fel. Ennek értelmében autoriter rendszerekben végbement gyors gazdasági növekedés eredményeként idővel az érdekcsoportok állammal szembeni alkupozíciója megnövekszik, pluralista folyamatokat indít el. A kiépülő befogadó intézményrendszer kedvez a társadalmi szinten megnyilvánuló bizalom növekedésének. Az intézményekbe vetett bizalom lehetővé teszi azok hatékony működését. Lehetővé válik a hosszú-távú tervezés, ami kedvező a gazdasági tevékenységeket illetően. A gazdasági sikerek tovább erősítik az intézményekbe vetett bizalmat, létrehozva a bizalom és a siker angyali körét. A befogadó intézmények a gazdasági növekedésen keresztül kedveznek a civil csoportok fejlődésének, ami végül a demokratikus folyamatok elmélyüléséhez vezet. A felvázolt átalakulási mechanizmust Dél-Korea és Szingapúr tapasztalatait bemutató esettanulmányok segítségével illusztrálom. Az autoriter fejlesztő államok az 1960-as évek közepén exportvezérelt iparosításba fogtak. Amíg a koreai fejlesztő állam a hazai nagyvállalatokra és az állami pénzintézetek célzott hitelkihelyezéseire fektette a hangsúlyt, addig a szingapúri iparpolitika a transznacionális vállalatok vonzására támaszkodott. Ez a kezdeti eltérés az érdekcsoportok fejlődésére gyakorolt hatásán keresztül vezetett a fejlesztő állam eltérő tapasztalataihoz. A koreai fejlesztő állam esetében átalakulási folyamatok vették kezdetüket, ellentétben Szingapúrral. Az elméleti keret fényében a hosszú távú fejlődési pályák összehasonlítása révén már képesek vagyunk következtetéseket levonni a fejlesztő állam fennmaradásának tényezőit illetően. Az elméleti keretben felvázolt folyamat az 1997-1998-as ázsiai pénzügyi válságot követően eltér az esettanulmányok során tapasztaltaktól. Úgy tűnik, hogy a válság során a koreai fejlesztő állam visszanyerte társadalmi csoportokkal szemben korábban meglévő autonómiája egy részét. A szabályzó állam megjelenése és a teljes demokratikus átalakulás ezért várat magára. Az értekezés újszerűségét a csoportelméleti irodalom segítségével kialakított elméleti keret jelenti, amely az esettanulmányokkal illusztrálva képes leírni a fejlesztő állam belső tényezők által meghatározott fejlődési pályáját, ennek során pedig válaszokkal képes szolgálni a felmerült kutatási kérdés kapcsán. A fejlesztő állam nem vész el a globalizációban csak alkalmazkodik hozzá. Feladata továbbra is a gazdasági növekedés biztosítása, amiért cserébe a társadalom eltűri az állami beavatkozást és a demokratikus folyamatok korlátozását. A piac közvetlen terelése helyett az iparpolitika legfontosabb eszközévé az FDI vonzás lépett elő.
- TételSzabadon hozzáférhetőA nemzeti költségvetési szabályok elterjedése és hatása Európában - tanulságok Magyarország számáraA disszertáció központi témáját a nemzeti szintű költségvetési szabályok alkotják, és a dolgozat első felé-ben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen folyamatok dinamizálták elterjedésüket Európában az elmúlt ne-gyedszázadban. Ezt követően a válság előtti időszakra koncentrálva arra keressük a választ, hogy kimu-tatható-e bármilyen kapcsolat, illetve együttmozgás a költségvetési szabályok elterjedése, a szabály-rendszerek erősödése, valamint az egyes országok fiskális politikájának fenntarthatósága között. Az ösz-szefüggés pontosabb megértése érdekében igyekszünk külön tárgyalni a szabályok működésével kapcso-latos két megközelítést. Az egyik szerint a költségvetési szabályok bevezetése jelzésként szolgál a külön-böző piaci és politikai szereplők irányában a kormány elkötelezettségéről a fegyelmezett fiskális politika mellett. Ebben az esetben döntéshozók használják eszközként a költségvetési szabályokat annak érdek-ében, hogy hatást gyakoroljanak a kormány gazdaságpolitikájának külső megítélésére. Az általunk részle-tesen is vizsgált másik megközelítés szerint a költségvetési szabályok lényege, hogy internalizálják a dön-téshozók számára a fegyelmezetlen költségvetési politika költségeit. Ilyenkor a megfelelően működő költségvetési szabály az az eszköz, amely különböző ösztönzőkön keresztül képes befolyásolni a döntés-hozók viselkedését. Disszertációnk központi kérdése, hogy képesek-e a szabályok befolyásolni a döntés-hozókat, erősítve ezzel a fegyelmezett költségvetési politikán keresztül a fenntarthatóságot, emellett viszont az értekezés során igyekszünk feloldani a két szemlélet közötti feszültséget is. Ezen túlmenően arra is kíváncsiak vagyunk, hogy melyek azok a karakterei a költségvetési szabályoknak, amelyek legin-kább képesek erősíteni a költségvetési fegyelmet, illetve hogy a kapott eredmények alkalmasak-e egy-egy ország költségvetési szabályrendszerének az értékelésére. Eredményink a következőképpen foglal-hatóak össze röviden: 1. A nemzeti szintű költségvetési szabályok európai elterjedését a költségvetési problémák által kikényszerített kiigazítások mellett a fegyelmezett fiskális politikára vonatkozó uniós elvárások dinamizálták. 2. Minél erősebb egy költségvetési szabályrendszer, annál inkább képes erősíte-ni a fiskális politika fenntarthatóságát. 3. A nemzeti szintű költségvetési szabályok képesek konjunktúra idején erősíteni a költségvetési fegyelmet és ezen keresztül hozzájárulni a fiskális fenntarthatósághoz. Állításunk tudományos újdonsága egyrészt, hogy nem általában, hanem kifejezetten konjunktúra idején vizsgáltuk a fiskális fegyelmet, másrészt pedig hogy hogy az endogenitás problémáját úgy kezeltük, hogy csak azokat az eseteket vizsgáltuk, amikor olyan szabály működött, amelynek létrehozása nem volt köt-hető az éppen regnáló kormányhoz. 4. A különböző időtávok bevonásával feloldható a fiskális szabályok hatásának megítélésével kapcsolatos feszültség azon két álláspont között, amelyek közül az egyik a kor-mányzati elköteleződés jelzésére, a másik pedig a valódi fegyelmező hatásra helyezi a hangsúlyt. A nem-zeti szintű költségvetési szabályok ugyanis rövidtávon inkább tekinthetők a kormány részéről a fiskális politika melletti elkötelezettség jelzésének a különböző piaci és nem piaci szereplők felé, hosszú távon viszont eredményeink szerint képesek hozzájárulni a fegyelmezett költségvetési politikához. 5. A Ma-gyarországon jelenleg érvényes költségvetési szabályrendszer konjunktúra esetén megfelelően szigorú gazdálkodásra kényszeríti a kormányt, válság esetén azonban nem teszi lehetővé a keresletélénkítést, Mind a fenntarthatóság, mind pedig a fegyelmezett költségvetési politika kikényszerítése szempontjából kedvező, hogy a szabályrendszer lefedi a közpénzügyek egészét, és működik Költségvetési Tanács. Más-részt viszont a szabályok többsége esetén problémás a célok rögzítettsége, a riasztási mechanizmus hiá-nya, valamint hogy a Költségvetési Tanács általánosságban meglehetősen csekély hatáskörrel és ala-csony kapacitással rendelkezik, illetve, hogy a négyből csupán egy szabály működését támogatja. The central subject of the thesis is made up of national level fiscal rules, and in the first half of the work we analyse the processes that dynamised their spread in Europe in the past quarter of a century. After this we focus on the pre-crisis period and seek the answer to whether there is any link or joint movement between the spread of budgetary rules, the strengthening of rules system and the sustainability of the fiscal policy of the individual countries. For the better understanding of the correlation, we strive to discuss the two approaches related to the rules separately. According to one of them, the introduction of the budgetary rules serves as a signal to the different market and political agents about the government’s dedication to disciplined fiscal policy. In this case, the decision makers use budgetary rules as a tool to influence the external perception of the government’s budgetary policy. According to the second approach we analyse in detail, the gist of the budgetary rules is to internalize the costs of undisciplined budgetary policy for the decision makers. In these cases, the budgetary rule working adequately is the means which is able to influence the behavior of decision makers through different incentives. The central issue of our thesis is whether the rules are able to influence decision makers, thereby strengthening sustainability via disciplined budgetary policy, and in our work we also try to ease the tension existing between the two approaches. Apart from this we are also curious to find out about the traits of the budgetary rules that are most able to strengthen budgetary discipline, and whether the achieved results are adequate to evaluate the system of fiscal rules of a given country. Our results can be summed up briefly the following way: 1. Apart from the consolidation forced by budgetary problems, it is Union expectation referring to disciplined fiscal policy that dynamise the European spread of national level fiscal rules most. 2. The stronger a national level system of rules, the more able it is to strengthen the sustainability of fiscal policy. 3. National level fiscal rules are able to strengthen budgetary discipline in times of prosperity and thus contribute to fiscal discipline. The scientific novelty of our statement is partly that we analyze fiscal discipline not in general terms, but specifically in times of prosperity, on the other hand we handled the issue of endogeneity by examining only the cases where there was a rule whose creation could not be really linked to the government then in power. The tension between the two attitudes related to the judgment on the effect of fiscal rules can be dissolved with the inclusion of different time horizons. One attitude emphasizes signalling government dedication, the other stresses true disciplinary effect. This is because national level budgetary rules can be considered the government’s sign of dedication to strict fiscal policy in the short term to different market and non-market actors, in the long term, however, it is our results that can contribute to disciplined budgetary policy. 5. The system of fiscal rules currently valid in Hungary obliges the government to run on appropriately strict management in the case of a boom, but does not enable demand stimulus in times of crisis. The fact that the rules index covers the whole of public finances and that there is a Fiscal Council is favorable to enforce both sustainability and disciplined budgetary policy. On the other hand, however, determining the goals and the lack of an alert mechanism is problematic in the case of most rules, just as the fact that the competence of the Fiscal Council is generally quite reduced and its capacity is also reduced, as well as that it supports the operation of only one rule out of four.