Közgazdaságtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtudományok Doktori Iskola
(megszűnt 2014. december 31.)
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 15 (Összesen 15)
Tétel Szabadon hozzáférhető A technológiai fejlődés kettőssége: az innováció- és imitáció-vezérelt gazdaságok intézményi sajátosságai(2016) Csugány, Julianna; Czeglédi, Pál; Közgazdaságtudományok doktori iskolaNapjainkban a közgazdaságtan egyik alaptézise, hogy a gazdasági növekedés hajtóereje a technológiai haladás, mely a technológia és az intézmények sajátos ötvözetében valósul meg. Számos empirikus kutatás alátámasztja, hogy a magasabb jövedelmű országok technológiailag jellemzően fejlettebbek, innovációs aktivitásuk élénkebb, az újdonságok többségét ők hozzák létre, szemben az alacsony jövedelmű, technológiai követő országokkal, akik főként imitáció útján tudják az új technológiákat alkalmazni. A világ országaiban a technológiai haladás megvalósulhat tehát önálló kutatás-fejlesztési tevékenység révén, azaz innováció-vezérelt módon, valamint a más országban már eredményesen működő újdonságok adaptálásával, azaz imitáció útján is. Ebből adódik a technológiai fejlődés kettőssége. A technológiai vezető és követő országokban eltérő ösztönzőkre lehet szükség ahhoz, hogy a technológiai fejlődés megvalósuljon. A kutatás során választ kerestem arra, hogy a fejlett, innováció-vezérelt gazdaságok és a fejlődő, jellemzően imitáció-vezérelt országok intézményi környezete eltér-e, s ha igen, akkor melyek – fejlettségtől függően – a technológiai fejlődésnek kedvező intézményi környezet legfontosabb elemei. A technológia közgazdasági tulajdonságaiból kiindulva, a növekedéselméleti modellezés főbb tanulságait kiemelve juthatunk el a diffúzió sajátosságainak köszönhetően az országok között kialakuló technológiai fejlettségbeli eltérések intézményi magyarázatának vizsgálatához. Az empirikus kutatás során főkomponens-elemzéssel létrehoztam a technológiai-intézményi környezet indexét, mely jól illusztrálja az országokban a technológiai fejlődés feltételrendszerét, s alkalmas az innovátor és imitátor országok megkülönböztetésére is. Korreláció-elemzéssel alátámasztottam, hogy a létrehozott index és a gazdasági fejlettség között szoros, pozitív irányú összefüggés mutatható ki, mely lehetővé teszi e két dimenzió mentén az országok homogén klaszterekbe rendezését. Diszkriminancia elemzéssel az is kimutatható, hogy a technológiai-intézményi környezet elemei közül melyek determinálják leginkább, hogy egy ország az innovátor vagy az imitátor csoportba tartozik. A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a technológiailag vezető és követő országok intézményi környezetének struktúrája között nincs szignifikáns különbség, az intézmények minősége azonban eltérő. Az intézményi minőség imitáció-vezérelt országokban jellemzően alacsonyabb, de az imitációhoz nem eltérő adottságok, hanem a kiemelt területek fejlesztése szükséges. One of the basic principles of contemporary economics is the thesis that technological progress is the driving force of economic growth. This is realized in a special combination of technology and institutions. Several empirical studies confirm that the higher-income countries are typically technologically more advanced, their innovation activity is more intensive and they create the majority of the innovations, in contrast to the lower-income countries, which are typically technology followers, and can adapt new technologies through the imitation of technological leaders. Technological progress can be realized in a country either in an innovative way, through independent research and development activity, or in an imitation-driven way, through the adaptation of innovations which have been successfully operating in other countries. This is the duality of this process. Technological progress may require different incentives in technological leader and technological follower countries. During my research, I would like to answer the question whether the institutional environments of innovation- and imitation-driven economies are typically different, and if so, which are the key elements of a favorable institutional environment for technological progress, depending on the level of economic development. The aim of the research based on the literature is to identify the institutional features of technological progress, in other words, how institutions feature in this process. Institutional features of technological disparities can be examined based on the economic characteristics of technology, through major discoveries of growth theory modeling. In my empirical research, the index of technological-institutional environment created by principal component analysis is a good indicator of the conditions of technological progress in different countries and the index is also able to distinguish between innovator and imitator countries. The correlation-analysis showed a strong positive relationship between the index of technological-institutional environment and GDP per capita, so it allows us to create homogeneous clusters of countries along these dimensions. The question I attempted to answer in the discriminant analysis was which variables of the principal component are the ones that primarily determine whether a country belongs in the innovator or in the imitator cluster. The results of my empirical research allow us to conclude that there is no significant difference with respect the structure of institutional environment between technological leaders and followers. The quality of institutions is typically lower in lower-income countries, but what is required for imitation is the development of priority areas rather than specific given conditions.Tétel Szabadon hozzáférhető Reál-konvergenciafolyamatok mérése és értelmezése közgazdaságtudományban(2016) Gáspár, Attila; Kormos, János; Közgazdaságtudományok doktori iskolaAz empirikus tapasztalatok alapján a gazdasági növekedés gyorsulása homogén országcsoportokban tipikusan a konvergencia erősödésével párosul. Konvergencia alatt általában felzárkózást, vagy az egyenlőtlenségek csökkenését értjük. A doktori értekezés elsődleges célja a reálkonvergencia különböző, közgazdaságtudományi megközelítéseinek és mérőszámainak ismertetése, illetve empirikus és szimulációs vizsgálatok keretében azok összehasonlítása. Az értekezés újszerűségét egyik oldalról az adja, hogy kidolgoztam és ismertettem egy új alternatív mutatószámot a konvergencia mérésére, amit omega mutatónak neveztem el. A másik oldalról a doktori értekezéshez készített empirikus vizsgálatokat emelhetjük ki, amelyek szintén újszerűnek tekinthetők, aminek a hátterében több tényező áll. Egyrészt az empirikus vizsgálatok az alternatív mutatóhoz köthetők, ezért szintén új tudományos eredmények tekinthetők. Másrészt a mainstream mutatókon alapuló eljárásokkal – például GMM-panelmodellek, szóródási mutatók – kísérletet tettem a heterogenitás széles spektrumát (például a földrajzi elhelyezkedés mellett különböző országcsoportok bázis- és tárgyidőszaki álváltozóival, mint kontrollváltozókkal; népességgel való súlyozással, logaritmizálással és annak hiányával) feltárni és az egyes részmodelleket összehasonlítani. Emiatt ezek a megközelítések, illetve a belőlük származó eredmények sem tekinthetők sztenderdnek. Ezen túlmenően különböző szimulációs eljárásokkal (MC, Bayes-i modell) és levezetéssel térképeztem fel a mainstream indikátorok és az alternatív konvergenciamutató tulajdonságait, melyek leprogramozása és futtatása sem tartozik a konvergenciavizsgálatok során jellemzően bemutatott alkalmazások közé, ezért szintén új tudományos eredménynek tekinthetőek a következtetések. Az értekezés főbb megállapításait hat tézisben foglaltam össze. Az empirikus jellegű következtetések visszaigazolták, hogy a világ országai között kimutatható feltételes jellegű konvergencia, de annak sebessége alacsony (1–2% körüli). Ezen túlmenően a számítások során arra jutottam egyik oldalról, hogy nagymértékben támogatta a konvergenciafolyamatokat Kína kiugró növekedése. A másik oldalról viszont a közelmúltban tapasztalt eladósodási hullám jelentős mértékben visszafogta a felzárkózási trendet. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy az egyes mérőszámok között különbség figyelhető meg, amit egy AR(1) modell keretében bemutatott levezetéssel és egy szimulációs vizsgálattal is verifikáltam. Elméleti oldalról azt is fontosnak tartom kiemelni, hogy a dolgozatban ismertetett új alternatív indikátor is a konvergencia parciális jellegére hívja fel a figyelmet, továbbá a mérőszám robusztusnak tekinthető.On the basis of empirical experiences, economic growth typically leads to the strengthening of convergence in homogeneous groups. Convergence usually stands for catching up or reduction of inequalities. The primary objective of the thesis is to present different approaches and indicators of real convergence in economics and to compare these through empirical and simulation analyses. The novelties of the thesis are – on one hand – that I established, presented and analysed a new alternative convergence indicator that I call omega-convergence. On the other hand, the empirical research applied in the thesis is new to the current academic literature in a certain sense. Firstly, this research is partially related to the alternative indicator, thus it can be considered as a new academic result. Secondly, I presented and compared a wide spectrum of models – e.g. GMM panel data models and indicators of standard deviation – building on mainstream methods to analyse the various sources of heterogeneity (for instance with control variables like the geographic location, country groups in current and base period; also with or without logarithmic transformation and population weights). So the results of these methods can also be considered as non-standard. In addition, I explored the properties of the alternative and mainstream indicators with simulations (MC, Bayesian model) and formal derivation. The programming and running of such simulations cannot be considered as typical applications in the framework of convergence analyses either, so the results obtained can also be interpreted as new academic results. The main findings of the thesis are summarized in six theses. The empirical findings confirmed that a certain type of conditional convergence can be measured among world economies but the speed of the convergence rate is low (around 1–2%). Moreover, calculations showed on one hand that China's outstanding growth largely supported the convergence processes. On the other hand, however, recent debt accumulation significantly dampened the catch up trends. At the same time, we have to take into account that differences can be observed among convergence indicators, which are derived in an AR (1) framework and in a simulation analysis. Theoretically it is important to highlight that the new alternative indicator presented in the thesis seem to be robust and it also confirmed the partial nature of convergence.Tétel Szabadon hozzáférhető Az újraelosztás és a növekedés összefüggései(2016) Nádasi, Levente; Czeglédi, Pál; Közgazdaságtudományok doktori iskolaA legújabb növekedéselméletek tanulsága alapján a gazdasági növekedésnek lehetnek domináns okai, de pusztán egyetlen faktorral nem magyarázható. Az okok között az állam mérete is szerepet játszik. A gazdasági növekedés alapvető modelljei nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, így a dolgozatban három specifikus modellt hívtam segítségül a kérdés elméleti keretének felvázolására. Az első kettő (Barro és Scully) növekedéselméleti modellnek tekinthető, melyekben a kormányzati kiadások helyet kapnak a termelési függvényben is. Mindkét elmélet szerint az újraelosztás és a gazdasági növekedés közötti összefüggést egy fordított U alakú görbe (továbbiakban BARS-görbe) írja le. A dolgozat ezzel a fordított U-alakú BARS-görbével foglalkozik, illetve az egész elméleti koncepció e görbe köré épül. Ezt az irodalom egy szelete empirikusan is teszteli, azonban egyes országcsoportokra az országok heterogenitása miatt empirikusan nehéz kimutatni. A közösségi választások elméletén belül azonban több megközelítés is rámutat arra, hogy a gazdasági növekedés is visszahat az újraelosztásra. Ezek között a legjelentősebb a Wagner-törvény. A kapcsolatot lineáris specifikációval tesztelő – tehát a fordított U alakú görbe által megjelenített nemlinearitástól eltekintő – terjedelmes empirikus irodalom szerint a gazdagabb országokban inkább a negatív, a szegényebb országokban a pozitív kapcsolat dominál. A négyzetes specifikációt használó – tehát a fordított U alakú görbét feltételező – tanulmányok 2000 óta több országra illetve országcsoportra is belátták a BARS-görbét, bár összességében az eredmények itt is nagyon széttartóak. Mueller hipotézise szerint a BARS-görbe helyzetét a jövedelem (mint fejlettséget meghatározó exogén tényező) megváltoztatja, ezért egyetlen BARS-görbe feltételezése nem elegendő. A dolgozat egyik fő észrevétele, hogy a jövedelem helyett indokoltabb lenne az intézményi minőség alapján differenciálni az országokat. A dolgozat a feltételes konvergencia modelljére építve bemutatja, hogy a gazdagabb országok esetében lineáris specifikációt tekintve negatív a kapcsolat, viszont a fejlődő országok esetében bizonytalan. A négyzetes specifikációt használva a világ majdnem összes országát tartalmazó mintára belátható a BARS-görbe, a különböző jövedelmi csoportokban azonban nem találtam erre utaló jeleket. Ha nem a jövedelem, hanem az intézményi minőség alapján teszünk különbséget, akkor azt láthatjuk, hogy a jobb minőségű intézményekkel rendelkező országokban a BARS-görbe jobbra helyezkedik el, vagyis nagyobb az újraelosztás kritikus (növekedésmaximalizáló) szintje. According to the latest theories, economic growth can have some dominant causes, but it cannot be explained by only one factor. The size of the government is a significant one among these causes. The basic models of economic growth do not explicitly include any measure of redistribution, for example, as a factor of production, however the ways redistribution influences other factors of growth can be examined within the framework of these models. Two specific models (Barro 1991b, Scully 1998) are presented in Chapter 2, from which an inverted U-shaped relationship between the two variables can be derived. This function was later named BARS curve after researchers who discovered and also tested it. The whole theoretical argument of this thesis is built around this curve. Many public choice models point out that economic growth affects redistribution as well. The most important among them is Wagner's law. The empirical literature using a linear specification, therefore abstracting away from the possibility of the non-linearity represented by the U-shaped curve, claims that the richer countries the relationship is rather negative, while in poor countries it is rather positive. Studies using the quadratic specification, therefore assuming a form of the U-shaped relation, tried to test the BARS curve, however the results were also quite mixed. Mueller’s (2003) hypothesis is concerned with the location of the BARS Curve, which makes it possible to demonstrate the supposed relationship for sufficiently homogenous countries grouped in terms of their income. One of the most important observations of the thesis is that institutional quality would be more appropriate as a group-forming factor than income is. The thesis uses a conditional convergence model on modern data, which also confirms that in terms of linear specification, for rich countries there exists a negative relationship, which, however, is uncertain for developing countries. Using the quadratic specification, the BARS curve can be shown on a sample including almost all the countries of the world. For the sample of countries with more developed institutions the BARS curve is located to the right of the BARS curve of the sample of countries with less developed institutions. The critical (growth maximizing) value is therefore higher for those with more developed institutions than for those with less developed ones.Tétel Szabadon hozzáférhető Latin-Amerika és a Mercosur országok kereskedelmi szerkezetének vizsgálata(2015) Balkay, Diána; Erdey, László; Közgazdaságtudományok doktori iskolaA latin-amerikai országok, ezen belül a részletesebben is vizsgált gazdasági integráció, a Mercosur a kereskedelmi liberalizáció terén jelentős előrelépéseket tett. A nemzetközi kereskedelem és a termelési tényezők áramlásának mintázatára hatást gyakorol a gazdasági integrálódás folyamatába való bekapcsolódás. Attól függően, hogy a gazdaságok az integrálódási folyamat mely szakaszában járnak, az abból származó hasznok és kockázatok is eltérőek lesznek. Egy integráció esetében érdemes ezért azt is vizsgálni, hogy ún. sekély vagy mély integrációról van-e szó. E mélység meghatározására proxiként jól használható az ágazaton belüli kereskedelem jelensége, a kutatás ezért kiemelten vizsgálja az ágazaton belüli kereskedelem jelenségét, továbbá, hogy a kereskedelemi folyamatok hogyan gyakorolnak hatást egy-egy régió vagy gazdaság fejlődésére, a társadalmi jólét változására; illetve, hogy hogyan képes a kereskedelem és nemzetközi tényezőáramlás hozzájárulni a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok kezeléséhez. A kutatás során részletesen vizsgálom (i.) a latin-amerikai országok, a Mercosur (és összehasonlításképpen a NAFTA) kereskedelmi szerkezetének alakulását; (ii.) hogy a változó világgazdasági integráció előrehaladása hogyan hatott ezen országok és az integráció kereskedelmi folyamataira, kiemelten az ágazaton belüli kereskedelemre; (iii.) a dél-dél irányú kereskedelmi kapcsolatok erősödését és alakulását. A dolgozat kutatási kérdése, hogy hogyan változott a latin-amerikai régió és ezen belül a Mercosur országok kereskedelmi szerkezete az integrálódás következtében meginduló liberalizációs hullámoknak köszönhetően, illetve, hogy a kereskedelem liberalizálódása révén az ágazaton belüli kereskedelem jelensége milyen formában és intenzitással jelenik meg a régió kereskedelmében. A bevezető szakasz témafelvetése, célkitűzései és a dolgozat kutatási kérdésének megfogalmazása után a 2. fejezet a latin-amerikai régió világgazdaságban elfoglalt helyével foglalkozik, mind abszolút értelemben, mind a többi fejlődő régióhozhoz mérten. A 3. fejezet a gazdasági és kereskedelmi liberalizáció megvalósulási formáit és hatásait mutatja be történeti szempontból. A 4. fejezet ismerteti a Mercosur kialakulásának állomásait, intézményi kereteinek lefektetését, kereskedelmének elmélyülését, illetőleg a tagországok abból való részesedését. Az 5. fejezet a mély és sekély integrációk elméletével foglalkozik és az ágazaton belüli kereskedelem mutatóin kereszetül a Mercosur és a NAFTA példáján mutatja be az elmélet gyakrolatban való tükröződését. A 6. fejezet szintén az ágazaton belüli kereskedelem mutatórendszeréhez nyúl, hogy bemutathatóvá váljon a két választott országpár - Argentína-Brazília és Mexikó-USA - kereskedelmi mintázata az SITC 7-es termékosztály vonatkozásában. A 7. fejezet két új vizsgálati szemponttal bővíti az elemzési kereteket: a technológiai intenzitás és a termékek feldolgozottsági foka mentén vizsgálja a Mercosur országok kereskedelmi szerkezetében bekövetkezett változásokat 1996 és 2012 között. A 8. fejezet a dolgozat téziseit tartalmazza, a 9. pedig új kutatási irányokat vázol fel.Tétel Szabadon hozzáférhető Kockázati mérések és mértékek instabilitása(2015) Nagy, Gábor; Gáll, József Mihály; Közgazdaságtudományok doktori iskolaAz elmúlt évtizedek a pénzügyi modellek gyors terjedését hozták a pénzügyi szektorban, ami a bankműködés számtalan területén megnyilvánul. A statisztikai modellek építése és alkalmazása igen fontos, hiszen a modellek által kínált többlet információ gyakran versenyelőnyt jelent, vagy az információ birtoklása egyenesen a versenyben maradás feltétele lehet. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk azokat a szempontokat is, melyek a modellek által adott információ értékét csorbítják. Ennek megfelelően tisztában kell lennünk például a modell feltevésekkel, az inputok minőségével és azok releváns voltával (pl. egy sokkoktól mentes pénzügyi idősor biztosan nem fogja visszatükrözni a tényleges kockázatokat), a környezeti változásokkal melyek az inputokra hatnak, és nem utolsósorban a modellezett probléma természetével. A modellekbe vetett túlzott hit elfedheti a probléma természetéből adódó tényleges kockázatokat, melynek következtében a kockázat viselőjét a naiv tudatlanság állapotában éri a kockázat nem várt mértékének bekövetkezése. A dolgozat során két olyan pénzügyi problémát mutatunk be, ahol kockázatok modellezése és azok megismerése triviálisnak tűnik, ugyanakkor a modellben rejlő instabilitás következtében az eredmények erősen megkérdőjelezhetőek. A dolgozat első részében a működési kockázatokra alkalmazott tőkemodellek stabilitását vizsgáljuk, míg a második részében egy portfólióoptimalizálási problémával foglalkozunk. Vizsgáltuk, hogy a működési kockázatok tőkekövetelményéhez kapcsolódó extrapolációs probléma ugyanúgy érinti-e a kis és nagy mintával rendelkező intézményeket? A kérdés megválaszolásához egy általunk épített modellezési környezetben megmutattuk, hogy az intézmény belső mintáját tekintve előnyt élveznek a nagyobb mintával rendelkező intézmények, hiszen a VaR relatív hibája csökken a minta elemszámának növelésével. Ezzel szemben a külső adatbázis az extrapolációs hatás negatív következményeit kevésbé tompítja egy sok adattal rendelkező intézmény esetében, ahol még a külső adatok jelentős száma is kevés lehet a stabil becsléshez. Portfólióoptiomalizálásra irányuló kutatásunk kettős célú. Egyrészt vizsgáltuk, hogy a portfólióválasztási feladatok megoldását mennyiben befolyásolja a választott kockázati mérték? Ennek kapcsán láttuk, hogy a vizsgált kockázati mértékek különbözőképpen érzékenyek a becslési hibára. Azt tapasztaltuk, hogy a vizsgált mértékek közül az Expected Shortfall és annak speciális esete, a Maximális Veszteség esetében a legnagyobb a becslési hiba, meghaladva az Absolute Deviation és a variancia esetén tapasztaltakat. Másrészt az optimális portfólió létezésével kapcsolatban azt a következtetést vontuk le, hogy az Expected Shortfall és a Maximális Veszteség kockázati mértékek mellett az optimum csupán adott valószínűséggel létezik. A megoldás valószínűsége a probléma paraméterein múlik; maximális veszteség ez analitikusan megmutatható, míg az Expected Shortfall esetén kimértük azt határvonalat, ahol a megoldás 1 valószínűséggel létezik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Some New Findings on Mixed Bertrand-Edgeworth Duopolies(2015) Balogh, Tamás László; Kormos, János; Közgazdaságtudományok doktori iskolaDuopolies are present in our everyday life. Therefore, it is important to build sophisticated models that explain and predict oligopolist behavior. Every model that has valid assumptions in describing or helping in the description of a real life market structure contributes to knowledge on producer behavior. The dissertation aims at presenting equilibrial firm behavior in a mixed Bertrand-Edgeworth duopoly environment. Assuming partial public ownership on the market, we provide a thorough analysis concerning equilibrium prices and quantities, endogenous timing and social welfare effects. The contribution of the thesis to knowledge is broadening the theory of Bertrand-Edgeworth models for a better understanding of duopolistic markets with public ownership. The main contribution of the thesis is summarized as follows: 1. The existence of a pure strategy Nash equilibrium in a mixed Bertrand-Edgeworth duopoly is analyzed. Furthermore, the equilibrium profiles are characterized for all the given subcases. 2. Provided that the ordering of firms' decisions is endogenous (i.e. we consider the timing game), the equilibrial ordering of moves is given for mixed and semi-mixed Bertrand-Edgeworth duopolies. 3. A social welfare analysis is carried out for the mixed Bertrand-Edgeworth duopoly, i.e. we characterize the difference the presence of a public firm makes in social welfare compared to the standard case with only private firms competing on the market. A mindennapi életben gyakran találkozunk duopol piaci szituációkkal. Ezért fontosnak tartjuk, hogy egzakt és alkalmazható modelleket építsünk a vállalatok döntéseinek megértése és előrejelzése érdekében. Minden modell, melynek a gyakorlatra alkalmazható kiindulási feltevései vannak, hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük egy termék piacának kínálati oldalát. A disszertáció fő célja, hogy bemutassa, hogyan döntenek a vállalatok egyensúlyban a vegyes Bertrand-Edgeworth duopólium-modellekben. Feltételezve állami tulajdon jelenlétét a piacon, az értekezés részletesen elemzi a vállalatok ár- és mennyiségi döntéseit, az időzítési játékot, valamint az állami tulajdon társadalmi jólétre gyakorolt hatásait. A disszertáció újdonságértéke a Bertrand-Edgeworth duopóliumokkal kapcsolatos ismeretek kibővítésében rejlik. A disszertáció fókuszában a Bertrand-Edgeworth duopóliumok azon típusa áll, amelyben az állam egy versengő vállalat részbeni vagy kizárólagos tulajdonosként megjelenik a piacon. Az értekezés célja az ilyen vegyes duopol piacok játékelméleti elemzése. A disszertáció hozzáadott értéke a következőképp foglalható össze: 1. Választ adunk arra a kérdésre, hogy meglehetősen gyenge feltevések mellett a vegyes Bertrand-Edgeworth duopol modelleknek milyen feltételek mellett létezik tiszta Nashegyensúlyi pontja. Ezen kívül meg is adjuk a tiszta Nash-egyensúlyi pontokat. 2. Feltéve, hogy a vállalatok döntési sorrendje endogén (azaz a vállalatok időzítési játékot is játszanak), megadjuk az egyensúlyi döntési sorrendet az összes vizsgált vegyes- és félig-vegyes Bertrand-Edgeworth duopóliumra. 3. Vizsgáljuk a vállalaton belüli állami tulajdon össztársadalmi jólétre gyakorolt hatását is a tisztán magánvállalatos esettel történő összehasonlításban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fiatal diplomások foglalkoztathatósága Magyarországon(2014) Kiss, Zsuzsanna; Kun, András; Közgazdaságtudományok doktori iskolaA felsőoktatás tömegesedésének hatására a munkaerőpiac is átalakult. Ilyen átalakulás után fontos és érdekes kutatási terület a felsőfokú végzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci integrációjának sikerességét elemezni. Ezen a témakörön belül különböző tanulmányokban, esszékben találkozhatunk a foglalkoztathatóság kifejezéssel, esetenként a diplomások körére szűkített értelmezési keretben, vagy ennél tágabb kontextusban. Munkám motivációját az adta, hogy a szakirodalomban számos megközelítése létezik a foglalkoztathatóságnak, a téma kutatói különböző nézőpontokból vizsgálják a fiatal diplomások elhelyezkedésének körülményeit. A foglalkoztathatóság konceptualizálása során úgy is lehet fogalmazni, hogy bár a szakirodalomban a téma kutatói különböző aspektusokból közelítik meg a kérdést, a foglalkoztathatóság-definíciók közös eleme, a munkaerő-piaci sikeresség szinonimájaként az egyén munkavállalásának esélyét, valószínűségét tekintik foglalkoztathatóságnak, melyet számos tényező befolyásol. Ennek kapcsán felmerült bennem a kérdés, hogy melyek ezek a tényezők, és hogyan hatnak a foglalkoztathatóságra, különös tekintettel a napjainkra egyre nagyobb számban munkaerőpiacra kilépő diplomásokéra? A felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatot többek között a jól képzett munkaerő jelenti. E kapcsolat elsődleges érintettjei a felsőoktatásból kikerülő frissdiplomások, akik el szeretnének helyezkedni, elképzeléseiknek megfelelő állást szeretnének találni. A dolgozat az oktatás és a munkavállalás közötti átmenet elemzésére vállalkozik. A doktori értekezés fő, összefoglaló kérdése: Milyen tényezők befolyásolják a fiatal diplomások foglalkoztathatóságát Magyarországon? A kérdés megválaszolásához négy kapcsolódó alkérdést fogalmaz meg az értekezés, melyekhez egy-egy hipotézis tartozik. A kérdések empirikus tesztelése során elsődleges forrás a Diplomás Pályakövető Rendszer 2012-es adatbázisa, mely kiegészül a 2011-es adatbázis adataival, valamint a KSH adataival. A dolgozat feltérképezi azokat a tényezőket, melyek szignifikánsan befolyásolják a fiatal diplomások első álláskeresési idejét, a nettó béreket, a szakmai illeszkedést, valamint rávilágít a szakterületek közötti hasonlóságokra és különbségekre. Due to the higher education expansion a transformation occured in the labour market. After such a transformation it is an important and interesting research field to analyse the success of labour market integration for higher educated people. In different essays and studies in this topic we can meet with the concept of employability sometimes as a restricted scope of the graduates frame of interpretation or in a broader context. My work was motivated by the fact that in the special literature there are numerous approaches to employability, and researchers in the field investigate the circumstances of the employment of young graduates from different perspectives. When conceptualising employability it can be noted that while researchers in the field approach it from different perspectives, the common element of employability is that it deals with the employability of the individual job-seeker and his/her likelihood of finding employment, which is affected by numerous factors. In this context we can ask the question, what are these factors and how they influence employability, particularly in the labour market today with increasing numbers of entering graduates. The relationship between higher education and the labour market means, among other things, a well-trained work force. Those primarily affected by this relationship are recently graduates who are looking to find themselves a job that will meet their expectations. This study undertakes an analysis of the transition between education and starting work. The main questions of the thesis: What factors affect the employability of young graduates in Hungary? To answer this question, four sub-questions are related to formulate the thesis to which belong four hypotheses. In empirical testing the primary resource for questions was the Graduate Course Tracking System (DPR) 2012 database, to which the database DPR 2011 and the CSO data were added. The dissertation explores the factors which significantly affect the first job search time for young graduates, their net wages, professional congruence and highlights the similarities and differences between the disciplines.Tétel Szabadon hozzáférhető A foglalkoztatás változásai szektorális megközelítésben, különös tekintettel egyes munkapiaci intézmények hatásaira(2012) Máté, Domicián; Földvári, Péter; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Kar -- Közgazdaságtudományi Doktori Iskola; DE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Kar --A munkapiaci tökéletlenségek már az 1970-es évek óta jelentós súllyal szerepelnek a makroökonómiai kutatásokban. Az indokolatlanul alacsony szintű foglalkoztatás, és a tartóssá váló kényszerű munkanélküliség, nem beszélve a nagyobb válságok hatásairól, a legfőbb világgazdasági és egyben társadalmi problémák közé sorolandók. A munkatényező és a gazdasági növekedés viszonya, amely a közgazdaságtanban mindig kiemelt figyelmet kapott, az utóbbi évtizedekben látszólag megváltozott. Az értekezésben a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés kapcsolatának jellegét meghatározó tényezők azonosítása a kiindulópont. A kutatási téma számára az egyik ilyen meghatározó tényező az idő, amely egyben a további vizsgálataim keretét szabja meg, ugyanis teljesen eltérő magyarázatok adhatók a különböző megközelítéseknek megfelelően. A vizsgálataim során továbbá mindvégig amellett érvelek, hogy a foglalkoztatás és a kibocsátás kapcsolatának jellegét egy másik lényeges tényezőként a szektorális különbségek szintén meghatározzák. Az értekezésben ezért megkülönböztetek ún. piaci és nem piacorientált szektorokat. Az eltérő ágazatokban ugyanis a szektorális változások és bizonyos munkapiaci intézmények (a szakszervezetek, a munkanélküli ellátások és a minimálbérek) hatásai különbözőek lehetnek a foglalkoztatás alakulásában. Az értekezésben az alábbi főbb kutatási kérdésekre keresem a válaszokat: (1) A korábbi időszakokhoz képest a gazdasági növekedés a foglalkoztatatást és a munkanélküliséget (rátákat) napjainkban hogyan befolyásolja aggregált szinten. (2) A foglalkoztatásban bekövetkezett szektorális elmozdulások mely ágazatokban eredményeznek strukturális veszteségeket, illetve nyereségeket a munkatermelékenység (az egy foglalkoztatottra jutó kibocsátás) növekedésén keresztül. (3) Az utóbbi évtizedekre megváltozott makrogazdasági környezetben egyes munkapiaci intézmények, milyen hatást gyakorolnak a foglalkoztatásra a vizsgált piac és a nem piacorientált szektorokban, illetve a különböző idődimenziókban. Az általam elvégzett vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a kibocsátás egységnyi változása csak egyre kisebb növekedést okozott a foglalkoztatási, illetve csökkenést a munkanélküliségi ráták eltéréseiben a korábbi időszakokhoz képest. A napjainkra megváltozott makrogazdasági környezetben tehát a foglalkoztatást és a természetes munkanélküliség rátáját célzó és javító gazdaságpolitikai intézkedések az elkövetkező időszakokban csak egyre kevesebb sikerrel járhatnak. A munkatermelékenység alakulását az egyes piac és nem piacorientált ágazatokban megvizsgálva szintén kiderült, hogy főként a válságokat követő években a foglalkoztatás szektorális elmozdulásai (sectoral shifts) a nem piacorientált szférákban „strukturális nyereséggel” párosultak az aggregált munka-termelékenység növekedésén keresztül. Az utóbbi időkben jelentősen felerősödtek a foglalkoztatás kérdéskörében a munkaerő-piaci intézményekkel kapcsolatos viták. Az intézmények sajátosságainak a kutatása manapság már hatalmas szakirodalmi háttérrel rendelkezik. Mind a mai napig azonban számos nyitott kérdés maradt például, hogy vajon milyen hatást gyakorolnak a gazdaságra és annak szereplőire, illetve milyennek kellene lenniük ezeknek az intézményeknek. A vizsgálati eredményeim az empirikus szakirodalomban megjelenteket lényegében alátámasztották, hiszen a vizsgált időszakban és OECD tagországokban a szakszervezetek lefedettségében átmenetileg bekövetkezett egységnyi változás egyértelműen csökkentette a foglalkoztatást a piac és a nem piacorientált szektorokban egyaránt. A minimálbéreknek emellett nincs szignifikáns hatása a foglalkoztatásra a nem piacorientált szektorokban, illetve a piacorientált szektorokban a növekedése nagyon kis mértékben, de növelte a foglalkoztatást. A munkanélküliek ellátások továbbá mind a piac és a nem piacorientált szektorokban egyaránt csökkentette a foglalkoztatást. A piacorientált szektoroknál hosszú távon viszont erőteljesebb foglalkoztatás csökkenést eredményezett. Over the last two centuries the developed world has experienced steady and relatively stable economic growth, contributing to a constant improvement in standards. Empirical research has found that one-third of total income represents physical capital accumulation, the larger proportion, around two thirds, originates in earnings by workers. The existence of labor economics is justified by the fact that, in industrialized countries, a large part of the population is made up of wage-earners or those aspiring to become employees. More generally, labor economics covers a very large field of economics, and also sheds light on its most important problems. Its main areas of concern are varied, and include wages, (un)employment, the cost of labor, the numbers of hours worked per week, employees being fired and resigning, decisions by individuals to participate in the labor market, institutions such as unions, strikes etc. and many other subjects on which public debate frequently turns in modern society. Labor market imperfection has played a great role in macroeconomic research since the 1970s. Nowadays, i.e. the causes of unduly low employment, durable involuntary unemployment and recessions in business cycles are primary economic and also social problems. In this dissertation the changing macroeconomic environment are firstly examined by different time horizon (short, long and very long run), which is one of the key determinants. Thus, our research is not only related to macro- and labor economics, so the relation of employment and economic growth also should be revisited in the context of institutional economics. According to the theories we also distinguish market economies and non-market oriented sectors. The main difference between them is that sectors of i.e. health, education, general administration and other services etc. are not profit oriented vis-à-vis the market branches. The dissertation is structured by these approaches as follows: In section (I.), we first analyze the relevant macroeconomic tendencies from the early 1970s to the present and provide empirical results in economic growth, productivity and employment. In addition, over the period between 1980 and 2009, the so-called Okun’s coefficients are estimated by a rolling regression method in OECD countries. In section (II.), we summarize the main theories, which deal with features of employment and economic growth in short, long and very long run. Besides the explanations of ‘jobless’ recoveries and growth phenomenon, other growth and institutional economic theories are also reviewed by the functions of labor and impacts of institutions. In the empirical section (III.) we apply various statistical methods and basic econometric tests to identify i.e. unit-roots, cointegration and other characteristics of employment and output time series. We develop and employ a modified version of growth accounting method to further decompose components of GDP growth. Then we examine sectoral changes of employment and productivity in market and non-market oriented sectors. Finally, in this section, we choose an error-correction method (ECM) to identify the effects of various labor market institutions on employment. Using also the same sectoral approach, we could demonstrate that unions, minimum wages and unemployment benefits have influenced employment in different ways.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fejlődés új paradigmája: elmélet és gyakorlat(2008) Ricz, Judit; Csaba, László; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar --From the beginnings during my studies, and later during my research I was always especially interested in the problems of developing countries. I wrote my master thesis at the Faculty of Economics and Business Administration of the University of Debrecen (DE KTK) about the debt crisis in developing countries, and the trials of its solution in 2001 with the supervision of István MUSTÓ. After graduating I took part in the postgraduate course of the Institute of Regional Sciences / Regional Planning at the University of Karlsruhe in Germany. This course was international (with 80% of the students coming form developing countries) and interdisciplinary (due to the characteristics of the discipline and the courses taught). In 2004 I started with my doctoral research and teaching activities also with emphasis on development economics at the Department of World Economy and International Relations at the DE KTK. Among others I prepared, introduced and taught two new courses at the department: Global Problems and Economic Development was a specialisation course in English, and Globalisation Processes was held in Hungarian. Thanks to the invitation of my supervisor, Prof. László CSABA I took part on the doctoral course The New Political Economy of Development in the winter trimester 2006/07 of the Central European University. My doctoral thesis profited invaluable of the added value of the lectures and readings of this course, as well as that of the discussions raised among the participants. During the doctoral research period I participated on national and international conferences, and these professional meetings all contributed to the final limitation of my research topic as well as to the final form of the thesis. The Southern Engines of Growth UNU WIDER2 conference held in September 2007 is especially to emphasize. It gave me the possibility to learn the newest results of international research in development economics from first hand and provided me not just with useful knowledge but also with motivation for further research. I was further motivated by the fact, that in the Hungarian literature the newest results if the international research of development economics hardly or incompletely appeared. According to this I tried to document my doctoral research with own publications, which can be seen on numerous book reviews and scientific articles written in the last three years.A fejlődés a kezdetek óta a társadalomtudományok és különösképpen a közgazdaságtan központi kérdése volt. A „nemzetek jólétének” tudományos vizsgálata Adam Smith-ig nyúlik vissza, aki 1776-ban publikált fő művében (1940/1776) a gazdasági növekedést meghatározó tényezőket, valamint a társadalmi jólétet kutatta. Több mint két évszázaddal később Robert Lucas India gazdasági fejlődését kutatva megállapította, hogy ha ”… az ember egyszer elkezd gondolkodni ezen [gazdasági fejlődést érintő] kérdések emberi jólétre vonatkozó következményein, akkor utána már nehéz bármi másra gondolni…” (Lucas, 1988:5). Bár a fejlődés tudományos felfogása alapjaiban megváltozott a kezdetek óta, a gazdaságok fejlődési folyamatának értelmezése napjainkban is az egyik központi témája a modern közgazdaságtannak. Disszertációnkban azonban ennél szűkebb keretek között, konkrétan fejlődés-gazdaságtani megközelítést alkalmazva vizsgálódunk. Ez a tudományág, a fejlődés-gazdaságtan (development economics) kialakulása óta a fejlődést állította vizsgálatai középpontjába, és a társadalmi relevancia mellett kimondott célja volt, hogy gazdaságpolitikai döntések hátteréül is szolgáljon. Alkalmazott tudományág révén egyértelmű, hogy az elméletek és a gyakorlati kísérletek, tapasztalatok közötti oda-visszahatások következtében hullámvölgyek és –hegyek jellemzik a fejlődés-gazdaságtan történelmét. De állításunk szerint annak létjogosultsága töretlen, sőt mind a tartalmi, mind a területi relevancia szélesebb ma, mint volt bő félévszázaddal ezelőtt. Ezen állításunk alátámasztásához felvázoljuk a napjainkban érvényes fejlődés-gazdaságtani paradigmát, majd azt alkalmazzuk egy gyakorlati problémára, az urbanizációs válságra, végül empirikusan teszteljük két ország, Brazília és Egyiptom esetére a megközelítésmódunkat. Zárásként az elméletekből és az esettanulmányokból adódó megállapításainkat az állam fejlődésben betöltött szerepvállalása tekintetében összegezzük. Elsőként bemutatjuk a fejlődés-gazdaságtani szakirodalom egy lehetséges rendszerezését, majd felvázoljuk mit értünk napjainkban fejlődés alatt, melyek a tudományág, és annak képviselői előtt álló nyitott kutatási kérdések. Első, viszonylag átfogó kutatási kérdésünk tehát arra vonatkozik, hogy milyen relevanciával rendelkezik napjainkban a fejlődés-gazdaságtani kutatási irány, mi jelenti napjaink paradigmáját a fejlődés tekintetében, és mi következik mindebből az állami szerepvállalás tükrében. Látni fogjuk, hogy kérdés első része inkább speciálisan hazai aktualitással rendelkezik, míg a második és harmadik része a kérdésnek a nemzetközi irodalomban is releváns kutatási „puzzle”-t jelent.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Megváltozott állami szerepvállalás az uniós tagállamok kultúrafinanszírozásában(2011) Tóth, Ákos; Ujhelyi, Mária; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar --A doktori értekezés témája a kultúra-gazdaságtan területe, interdiszciplináris megközelítésben tárgyalja az állam megváltozott szerepét az európai uniós tagállamok kultúrafinanszírozásában. Az elemzések arra irányulnak, hogy milyen fontosabb összefüggések, kölcsönhatások vázolhatók fel a gazdasági rendszerek és intézmények fejlődése, valamint a kultúra és annak intézményei között. Miként hat a kultúra demokratizálódásának 1960-as évektől kezdődő folyamata a kultúra finanszírozására Európában, milyen elméleti viták és gyakorlati lépések kísérik az állam, a gazdaság és a kultúra közötti viszonyrendszer átalakulását. A doktori értekezés kutatási kérdése a következő: mi lehet az oka, hogy egyes tagállamok közel azonos kultúrafinanszírozási szemléletet alkalmazva teljesen eltérő gazdasági növekedést érnek el, más tagállamok pedig teljesen ellentétes szemléletükkel közel azonos gazdasági növekedés elérésére képesek kulturális szektorukban. Az értekezés új tudományos eredményei I. Tézis A szellemi tulajdon-védelem (formális intézmény) szerepe meghatározó a kulturális szektor növekedésében. Az uniós tagállamok közül azok az országok érnek el nagyobb növekedést a kulturális szektorukban, melyekben fejlett a szellemi tulajdon-védelem. II. Tézis Az Európai Unió kultúrpolitikájának kettőssége esély és nem korlát a tagállamok, különösen a posztszocialista országok számára. III. Tézis A kultúra demokratizálódásának szemlélete az állami szerepvállalás megváltozásához vezetett. A tagállami kultúrafinanszírozásban a kulturális szféra növekedése szempontjából az állami szerepvállalás meghatározó jelentőségű, eltérés a célterület és a kulturális szektor növekedését elősegítő tényezők megítélésében jelentkezik. Az állami beavatkozás mértéke helyett annak formája és minősége a meghatározó a kulturális szektor növekedésében. IV. Tézis Azokban a tagállamokban, ahol a koordinált- és liberális kultúrafinanszírozási gyakorlat hibrid formáját alkalmazzák, a kulturális szektor növekedése elmarad a homogénebb modellt alkalmazó tagállamok növekedésétől. The research field of the dissertation is belonging to cultural economics. The focus is on showing the transformation of the role of the State in the cultural financing of the European Union’s Member States. We demonstrate which the most determining factors and links are among the main economic systems and their institutional development, how they appear in the cultural sector and in its institutions. We also analyse how from the 1960s the new approach – the democratisation of culture – forms the cultural financing in the European Union and its Member States, which are the main theoretical arguments on this topic, how the transformation of the role of the State, the economy and culture appears in practise. The puzzle of the dissertation is: what is the main reason that some Member States using almost the same cultural financing system achieve totally different growth, while others using contradictory models can achieve almost the same economic growth in the cultural sector. The Theses with New Scientific Results Thesis I The intellectual property rights protection is determining in the economic growth of the cultural sector. The economic growth is higher in the cultural sector in those Members States, which have more developed intellectual property rights protection. Thesis II The duality of the European Union’s cultural policy is an opportunity and not a constraint for the Member States, especially for the post-socialist ones. Thesis III The new approach, called the democratisation of culture, made changes in the role of the State. The role of the State is determining in the financing of the cultural sector of the Member States, the main differences are in the target of the cultural policy and the strategy used to increase economic growth of the cultural sector. We argue that the quality and the form of State intervention is more determining than the size of State support. Thesis IV In those countries where a hybrid model of the coordinated and liberal model is used, the economic efficiency of the cultural sector is lower than in those countries, which use a more homogenous model.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A marketing lehetőségei a magyar felsőoktatási minőség PZB diszkrepanciáinak csökkentésében(2010) Siklós, Balázs; Erdey, László; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar --The aim of this dissertation was to examine whether the the GAP model of Parasuraman – Zeithaml – Berry (1985) originally created for traditional services can be applied to the special service of HE and if it can, what limitations are there in the use of the it? What happens, if we apply the model to the institutional environment of the Hungarian HE system? Does the Hungarian HE system possess of any characteristic that has a special implication according to this model? Including some mechanisms and limitations of the information processing systems of students enables us to have a more detailed view of the model and helps us answer the final question: Can marketing tools help minimize GAP5?The main conclusions of the dissertation are: The main reason for the existence of GAP1 lies basically in the institutional structure. The limited range of possible decisions is the main reason for the HE system not being able to significantly reduce GAP2. With the Bologna transition process special emphasis has been laid on GAP 3. Meeting the standards however – according to the specialties of the Hungarian transition – does not automatically mean higher quality. Reification has a major role in diminishing GAP4. By reification communication credibility can be improved by partly eliminating some discrepancies based on selective interpretation strengthened by contrast effect. Today, in the Hungarian HE the only possibility for minimizing GAP5 is to minimize GAP4.A disszertáció célja az volt, hogy megvizsgálja, hogy az alapvetően hagyományos szolgáltatásokra kidolgozott Parasuraman – Zeithaml – Berry –féle GAP-modell (1985) milyen megkötések mellett értelmezhető egy olyan speciális szolgáltatás esetén, mint a felsőoktatás, illetve milyen következtetéseket tudunk levonni segítségével akkor, ha egy speciális intézményi környezetet, a magyar felsőoktatást vesszük alapul. Van-e olyan jellemzője a magyar felsőoktatásnak, ami valamilyen különleges következménnyel jár a modell alapján? A fogyasztók – hallgatók – gondolkodásának, vélekedéseik kialakulásának, egyszóval az információ-feldolgozó rendszerük működésének és korlátainak felhasználása az elemzésben tovább árnyalja a képet, és lehetővé teszi, hogy a végső kérdésre válaszoljunk: tehetünk-e bármit a marketing eszközeivel azért, hogy a hallgatók GAP5-je minimális legyen?A dolgozat főbb megállapításai a következőek: A hallgatói elvárások és a magyar felsőoktatás által észlelt hallgatói elvárások közötti GAP1 alapvetően intézményi alapokon nyugszik. A korlátozott döntési tér nem teszi lehetővé az észlelt hallgatói elvárások és ezek szolgáltatásjellemzőkben való megjelenítése közti GAP 2 számottevő csökkentését. A minőségbiztosítási standardok és azok szolgáltatásban való megjelenése közti GAP 3 különösen hangsúlyossá vált a bolognai folyamathoz történt csatlakozással. A standardoknak való megfelelés azonban – a bolognai reform megvalósításának magyarországi jellegzetességei miatt – nem jelent automatikusan magasabb minőséget. A valós felsőoktatási szolgáltatás és a kommunikációban megjelenő szolgáltatáskép közötti GAP 4 csökkentésében a tárgyiasításnak van kiemelt szerepe. Ezáltal csökkenthetőek a szelektív interpretációra visszavezethető, kontraszthatás miatt fellépő, a kommunikációs hitelességet fenyegető veszélyek. A magyar felsőoktatásban a GAP-modell alapján jelenleg az egyetlen lehetőség a GAP5 minimalizálására a GAP4 minimális szinten tartása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon(2009) Nagy, Balázs; Szanyi, Miklós; Gulácsi, László; Közgazdaságtudományok doktori iskolaA doktori értekezés azokat a kérdéseket veszi sorra, amelyek Magyarországon az egészségügyi forrásallokációnál használatos fejkvóta fejlesztéséhez használt kockázatkiigazítási módszerek alkalmazása során jelentkeznek. A már használt külföldi és magyarországi fejkvótás forrásallokációs módszerek vizsgálata mellett alapvető kérdésként fogalmazódik meg a fejkvóta kialakítási feltételeinek rendszerszerű áttekintése és a gyakorlati alkalmazás körülményeinek elemzése. Ez egyrészt a területen rendelkezésre álló tudományos ismeretek részletes feldolgozását és magyarországi kontextusban történő értelmezését jelenti; másrészt a kockázatkiigazítási módszerrel meghatározható új, a várható egészségügyi szükségleteket leíró jellemzők gyakorlati vizsgálatát foglalja magába. Kutatási eredményeim azt mutatják, hogy az egészségügyi forrásallokáció elméleti áttekintése során definiált célok – hatékonyság és méltányosság – jól meghatározhatók és pontos értelmezésüknek nincs (elvi) akadálya Magyarországon. Javaslatot is tettem ezeknek a céloknak a definiálására. A kutatás arra is rávilágított, hogy a kockázatkiigazítás elvégzéséhez szükséges gyakorlati feltételek is rendelkezésre állnak Magyarországon. Az adatok mennyisége és minősége számos egyébként nálunk fejlettebb országnál kedvezőbb lehetőségeket kínál, és a kockázatkiigazítás módszertani szabályainak betartásával a döntéshozók által definiált forrásallokációs célok elérhetők. A magyar egészségügyi ellátási adatokon végzett elemzések demonstrálták, hogy az irodalmi áttekintés alapján javasolt fejkvóta fejlesztési irányok közül az egészség-modellek (COPD és művesekezeltek modelljei) fejlesztése a gyakorlatban is megvalósítható. Ugyanakkor számos olyan szempontra is rávilágítottak, melyek vizsgálata nélkül hibás döntések hozhatók a kockázatkiigazítás során. Összességében az elméleti áttekintés és a gyakorlati elemzések szintézisével a kutatás elején megfogalmazott általános kérdésre több megvilágításból is sikerült választ kapni. The thesis examines questions that arise when developing health care capitation payment with the method of risk adjustment. A systematic review of fundamental resource allocation goals, an analysis of international and Hungarian capitation techniques, and the examination of Hungarian application possibilities are demonstrated. On the one hand, this covers the review of the available scientific evidence and the interpretation of this evidence to the Hungarian context. On the other hand it incorporates the exploration of risk adjustment techniques and health care characteristics that sufficiently describe health care needs in order to develop capitation payment formulae. The main results of the research prove that in Hungary there are suitable conditions for the improvement of capitation based resource allocation with the method of risk adjustment. Based on the review of the literature, resource allocation goals (equity and efficiency) can be well defined and these goals are interpretable to the Hungarian context. To help define resource allocation goals recommendations were made, as well. The empirical research proved that the conditions for the practical use of risk adjustment are also satisfactory. The quality and the quantity of data offer good (or even better) conditions in comparison to other developed countries. Health based risk adjustment methods for COPD and dialysis patients have been tested and resource allocation goals were proved to be achieved through the improvement of the capitation formula. An important finding was also that without following a definite set of methodological rules and completing certain model building criteria, the results could lead to wrong resource allocation decisions. The literature review and the empirical analyses answered the research questions of the thesis from a variety of perspectives and offered solutions for the application of risk adjustment in Hungary in numerous ways.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fejlődés új paradigmája: elmélet és gyakorlat(2008) Ricz, Judit; Csaba, László; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar---Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kelet-közép-európai új tagállamok eurózónás csatlakozásának pénzügypolitikai kérdései, különös tekintettel Magyarországra(2006) Jankovics, László; Csaba, László; Közgazdaságtudományok doktori iskola-Tétel Korlátozottan hozzáférhető Politika, Kríziskezelés, vállalkozás - A központi-gazdaságirányítás válságkezelői magatartása (1978-1987)(2004) Fekete, Judit; Polónyi, István; Közgazdaságtudományok doktori iskola