Szennyvíziszap és repceszár komposztkeverék optimális keverési arányának meghatározása

Abstract

Az élővilág védelme érdekében fontos a termőtalaj védelme. Ezért nagyon lényeges a talajok nehézfém terhelésének minimalizálása. A nehézfém bejut a növényi szövetekbe, majd a táplálékláncon keresztül az állati szervezetekbe. Számos nehézfém okozta betegséget ismerünk. A táplálékláncon keresztül az állatvilág és ember is egyaránt veszélyeztetett. A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkezik, annak víztelenítésével. Kedvező szervesanyag tartalmú, emiatt jól alkalmazható komposztálás folyamán. Azonban nehézfémtartalma miatt korlátozott a felhasználása. A szennyvíziszap-repceszalma komposztkeverék optimális keverési arányának meghatározása volt a dolgozat célja. Gyakorlati jelentősége a jogszabályokban megadott határértékeknek való megfelelés, és ezáltal annak biztosítása, hogy a szennyvíziszap komposzt felhasználása a környezetre és az élővilágra nézve kockázatmentes legyen. A vizsgálat során a repceszalma-szennyvíziszap keverék térfogatszázalékos arányát 10 százalékonként változtattuk a másik összetevő rovására. A mintaelőkészítés szárítószekrényben történt 105 oC-on, súlyállandóságig. A vizsgálathoz a NITON XLt 700 terepi spektrométert használtuk. A műszer a röntgenfluoreszcenciás spektrometria elvén működik. Az optimális keverési arány-intervallum az, amely biztosítja a szennyvíziszap komposzt felhasználását környezetre gyakorolt kockázat nélkül.