Munkám során különböző poliizobutilén származékok karakterizálását és azok ionizációjának oldószertől való függését vizsgáltam elektroporlasztásos ionizációs tömegspektrometriával. Nyolc különböző poliizobutilén-származékot vizsgáltam, ezek között voltak olyanok, amelyek csak molekulatömegben tértek el egymástól. Az oldószer függésének vizsgálatához különböző összetételű oldószer sorozatokat készítettem (használt oldószerek: aceton és diklórmetán). Ezt a vizsgálatot a klorid és olefin telekelikus PIB származékok esetében végeztem el. Ez alapján vizsgáltam, hogy melyik az az optimális oldószer arány, amellyel detektálható a polimer sorozat.