"Bőrig ázva, zavarodottan állt a szerkesztő úr előtt, amikor az a leendő riport felől érdeklődött. Rabocsák Antal csak a fejét rázta szótlanul. Arra gondolt, hogy otthon ma este lefekszik és hallgatja az ablakpárkányon kopogó esőt, biztos a kis halottlátóra fog gondolni. Vajon miképp érhetné el, hogy le merje hunyni a szemét? Vajon mikkép szuggerálhatná magába, hogy egyetlen pillanat sem igaz abból, amit álmodni fog?"