A torma (Armoracia rusticana) egy régóta ismert haszonnövény, amit élelmiszerként is fogyaszthatunk, illetve a népi gyógyászat is alkalmazza gyógynövényként, főként antiszeptikus tulajdonságai miatt, például meghűlés kezelésére. Egyéb szempontból is számos potenciál rejlik az említett növényben, például a glükozinolátok származékai, főként izotiocianátok, a növény endogén védelmi rendszerének tagjai erős antimikrobiális tulajdonságúak, amit a mezőgazdaság, élelmiszeripar, orvostudomány, gyógyszeripar felhasználhat. A torma mikrobiomjában számos már azonosított és még azonosítatlan endofiton gomba található meg, amik feltételezhetően számottevő hatással vannak a növény által termelt metabolitok (mint az említett izotiocianátok) mennyiségére és minőségére, a kutatás során ezt a jelenséget próbáltuk tanulmányozni egy viszonylag új keletű, biológiához is tartozó interdiszciplináris tudományág, a metabolomika szemszögéből. A tanulmány során különböző endofiton és talajgombákkal gyökérkolonizálással kezelt, kalluszból regenerált in vitro torma növények metabolit mintázatát határoztuk meg nem célzott metabolomikai mérések segítségével és vetettük össze egymással.