A let-7b-5p szerepének vizsgálata ovárium sejtkultúrákban

Abstract

A mikroRNS-ek (miRNS) olyan kis, nem-kódoló RNS molekulák, amelyek közreműködnek a sejtproliferáció és a sejthalál szabályozásában, ezáltal hatást gyakorolnak a tumorok progressziójára és terápiára adott válaszára. Munkánk során célunk olyan miRNS-mRNS kapcsolatok azonosítása volt, amelyek meghatározóak az ovárium sejtek sejthalálának szabályozásában, ezáltal ígéretes terápiás alternatívát képviselhetnek petefészekrákban. Két sejtvonalat alkalmaztunk: a PEO1-et (TP53, BRCA2 mutáció), amely jobban tolerálja a sejthalált kiváltó kezeléseket (pl. H2O2), ill. az A2780-at (ATM, PTEN mutáció), amely érzékenyebben reagál azokra. A két sejtvonal mRNS és miRNS szekvenálási adatsorát (Illumina Nextseq 500) összehasonlítva olyan miRNS-eket és mRNS-eket kerestünk, amelyek expressziós különbsége ellentétes és feltételezhető a sejthalálban betöltött szerepük (iDEP 2.0, miRNet, miRTargeltLink, Reactome segítségével). Eredményeinket RT-qPCR-el és antimiR alkalmazásával validáltuk. Első lépésben a PEO1 és A2780 sejtvonalak esetében mRNS szekvenálást végeztünk, majd azonosítottunk 740 olyan gént, amely az A2780-ban rendelkezett nagyobb expresszióval (Log2FC≥2). Az adatsort 12 gén RT-qPCR-es vizsgálatával validáltuk. A szekvenálás és az RT-qPCR-rel kapott Log2FC értékek közötti korreláció magas volt (r=0,92). A kapott mRNS-eket összevetettük azon miRNS-ekkel, amelyek a PEO1-ben mutatnak magasabb expressziót (log2FC≥5). A kapott hálózatban (miRNet, Shortest path filter) a CDKN1A (deg: 39, btw: 170.4788) és az ARID3A (deg: 36, btw: 120.0347) gének, valamint a let-7b-5p miRNS (deg: 32, btw: 494.1311) kiemelkedő szerepe valószínűsíthető. A let-7b-5p lehetséges targetjei közül 42 expressziója mutatott magasabb szintet az A2780 sejtvonalban, amelyek nagyfokú dúsulása volt megfigyelhető a sejthalál folyamatában. A PEO1-ben magasabb let-7b-5p, valamint alacsonyabb CDKN1A és ARID3A expressziót RT-qPCR-el is megerősítettük. A PEO1 sejtvonalban a let-7b-5p antimiR-el való gátlása dózisfüggő módon csökkentette a sejtek életképességét, növelte a CDKN1A és ARID3A expresszióját, valamint érzékenyebbé tette a PEO1 sejteket a H2O2 által kiváltott sejthalállal szemben. Eredményeink alapján a let-7b-5p közreműködhet a CDKN1A és ARID3A expressziójának finomhangolásán keresztül a sejthalál szabályozásában. Gátlása ígéretes terápiás opció lehet TP53 mutációval rendelkező ovárium tumorok esetében is. A munka az FK138021 pályázat és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.