Dolgozatom megalkotásának kezdetén célként tűztem ki, hogy egy átfogó képet nyújtsak a logisztikai csarnokok diagnosztikai szempontú üzemeltetéséről. Miért is a logisztikai csarnokokat választottam témámul? Magyarország geo lokációjából adódóan egy tranzit ország, ezt a fejlett autópálya hálózat és annak kihasználtsága is megerősíti. Azonban fekvéséből, valamint Európai Uniós tagságából fakadóan jó regionális központ is. A fenti tények, a logisztikai láncok egyre pontosabb szervezése, valamint egyes iparágak kiemelt támogatottságának következménye, hogy nagyon sok logisztikai célú épület épül, illetve található ma Magyarországon. Személyes kötődésemet, egyben fejlődési célom motivációját a dolgozat témájával kapcsolatban jelenlegi kockázatfelmérő mérnöki pozícióm adja a biztosítási szektorban. Ügyféli ajánlatkérés esetén az én feladatom az épület és a benne folytatott tevékenységek kockázatainak feltérképezése, értelmezése és értékelése. Ezen kockázatok azonban nem csak az egyes vagyonelemek károsodási rizikóját jelentik, hanem sokszor a logisztikai csarnok üzemeltetésében rejlő veszélyeket is. Dolgozatomban a karbantartási rendszerek fejlődésének áttekintését követően felmértem azon rendszereket, melyek egy logisztikai funkciójú csarnoképület esetén diagnosztikai rendszerek alkalmazását igénylik. Itt nem csak az épületgépészeti, de a logisztikai rendszerekre, mint például a Li-ion technológiájú akkumulátorok tárolása, kiterjedt a munkám. Sorra vettem a Li-ion akkumulátorok tárolása jelentette, az olajos hűtésű transzformátorok jelentette, a sűrített levegős rendszer jelentette és a sprinkler rendszer, mint beépített automatikus tűzoltó rendszer jelentette kockázatokat. A kockázatok felmérése után javaslatot tettem egy rögzített termográfiai rendszer telepítésére az akkumulátorok tárolásához és az akkumulátoros anyagmozgató gépek töltéséhez. Továbbá két SPM elven működő rezgésdiagnosztikai rendszer kiépítését javasoltam a légtechnikai rendszer meghajtó ventilátorainak csapágyazására, illetve a sprinkler központban található csapágyazásokra. A kézi diagnosztikai eszközök repertoárjából a termográfiai területén egy kézi termokamera alkalmazását javasoltam az elektromos rendszerek felülvizsgálatára, valamint azon területekre, melyeken a rögzített termokamera nem alkalmazható. Dolgozatom ezen részében bemutattam az általam végzett hibakereső mérések eredményeit, példákat hoztam a kézi kamera használatára. A dolgozatom alapját képező csarnokban javasoltam továbbá a transzformátorokat érintő olajdiagnosztikai eljárás bevezetését, valamint az akusztikus szivárgás vizsgálatának alkalmazását. Összességében megállapítottam, hogy a diagnosztikai módszerek integrálása a logisztikai csarnok üzemeltetésébe nemcsak a biztonságot növeli, hanem hozzájárul a rendszerek hosszú élettartamához és megbízhatóságához is. A rendszeres ellenőrzések és karbantartások révén minimalizálhatók a váratlan meghibásodások és a kapcsolódó költségek, ezáltal biztosítva a zavartalan működést.