A dolgozat a pénzmosás bűntettével foglalkozik a gazdasági bűncselekmények közül. Számos irodalmat feldolgozva készült el (törvények, határozatok,

könyvek, folyóiratok, internetes oldalak). A szerző a dolgozatát a hazai szabályozás bemutatásának szenteli, így jelezve azt, hogy ezt tartja 

elsősorban említésre méltónak. Ezen belül kitér néhány alapfogalomra, ami elengedhetetlen a büntetőjogi megítéléshez, jellemzi a bűncselekményt

tényállási elemenként, illetve a szerző általk fontosnak tartott területeket is érint, mint például a Készpénz vagy a Vám- és Pénzügyőrség

szerepe.

A második nagy szerkezeti egység az Európai Uniós és a nemzetközi kitekintést tartalmazza. Ennek az elemnek 

dolgozatba kerülését indokolja, hogy a magyar szabályozás nem egy önállóan, elkülönölten létező normarendszer, hiszen hazánk a többi államhoz

képest is bír relevanciával, illetve mi is az Európai Unió része (tagállama) vagyunk, és így minket is terhelnek kötelezettségek, többek között

együtt kell működnünk a többi tagállammal és közelíteni kell a jogrendszerünket hozzájuk.  

Végül a nemzetközi büntetőjogi együttműködésről esik szó a dolgozat harmadik egységeként, ahol a bűnügyi jogsegélyre is kitekintés nyerhető.

A dolgozat egy összegzéssel zárul, ahol a szerző a saját gondolatait és a dolgozatban taglalt kérdéseket veti össze, és kiemeli azokat a területeket,

ahol még - véleménye szerint - tökéletesítésre sorul a hazai szabályozás.