Napjainkban a felsőoktatásból a munkaerő-piacra vezető út egyre összetettebb, mert sokan dolgoznak a képzésük alatt, így egy rugalmas átmenetről beszélhetünk. Nagyon fontos ez az időszak, hiszen az első munka, és az odáig vezető út nagyban meghatározhatja az egyén későbbi munkaerő-piaci helyzetét. Az átmeneti időszakról keveset tudunk, főleg úgynevezett kemény adatokat. Azonban arról, hogy ezek a fiatalok hogyan élik meg ezt az időszakot, mit csináltak az idő alatt, keveset tudunk. Ezért szeretném ezt az interjús kutatássommal kiegészíteni, hogy egy árnyaltabb képet kaphassunk a periódusról. A dolgozatban a Frissdiplomás 2011 és az Ifjúság 2008 kutatás témához kapcsolódó eredményeit mutatom be és elemzem, illetve az önálló kutatás eredményeit ismertetem. A kutatás során kilenc, a Debreceni Egyetemen végzett fiatallal készítettem interjút, olyanokkal, akik minimum három hónapot töltöttek álláskereséssel, de azóta már van munkájuk. Elsősorban azt mutatja be a dolgozat az interjúrészletek alapján, hogy az alanyok hogyan élték meg a munkanélküliséget, vajon a diákélet gondtalan folytatásáról, vagy a kudarcokkal, visszautasításokkal teli időszakról beszélhetünk, vagy egyszerre a kettőről. Továbbá arról is esik szó, hogy a pályaelhagyás, és a számukra megfelelő munka esetleges időigényes kivárása mögött milyen motivációk, és következmények állhatnak. Másrészt a posztmodern életszakasz jellegzetességeinek megjelenéséről is esik szó az interjúalanyok körében.