Malomipari lehetőségek értékelése az őszi búza mikotoxin szennyezettségének csökkentésében

Abstract

Az élelmiszerek penészedése nem csak undorkeltő hatású, hanem a mikroszkopikus gombák által termelt mérgező anyagok, a mikotoxinok keletkezése miatt is káros. A mikotoxinok az egyes penésztörzsek másodlagos anyagcsere termékei, melyek mérgező hatása elérheti a legerősebb mérgekét, és egyeseknek rákkeltő hatásuk is van. Talajban, növényeken és mezőgazdasági terményeken fordulnak elő. A mikotoxinok a fogyasztó szervezetébe a toxinokkal szennyezett növényi eredetű élelmiszerekkel, ill. a toxinnal szennyezett takarmányt fogyasztó állatból származó termékekkel juthatnak. Kutatásaim során, a gabonanövényeken előforduló, ezen belül a búzaszem felületén megjelenő mikotoxinok csökkentésével foglakozok. A búza felületén főleg a Fusarium nemzetségbe tartozó gombák termelnek mikotoxinokat, a fuzariotoxinokat. Ezek a gomba fajok a mérsékelt és hideg éghajlatú talajok termőfelszínén élnek, nagy páratartalmú nyarakon és elsősorban csapadékos érési időszak előfordulása esetén fertőzik a szemes terményeket, illetve a mikotoxinok termelésének mértéke a termények további tárolási módjától függ. A fuzariotoxinok közül a legjelentősebb a zearalenon, a trichotecén és a fumonizin. A probléma ezekkel a fertőzött terményekkel, hogy ezeket nem lehet felhasználni, mert súlyos egészségügyi károkat okozhatnak mind az állati, mind az emberi szervezetben. Veszélyes hulladéknak tekintendők, és csak speciális kezeléssel lehet ezen tételeket megsemmisíteni. A vizsgálat célja, hogy tanulmányozzam a búzaszem esetén a Fuzárium fajok által termelt toxinok milyen mértékben vannak jelen a búza külső felületén. Célom továbbá összehasonlítani a különböző felülettisztítási módok hatását a toxintartalom mértékére, azaz van-e technológiai lehetőség a felületi szennyezettség mérséklésére, a tételek fogyasztásra való alkalmasságának megteremtésére. A vizsgálatom során száraz (ütköztetéses, kefés, valamint légbefúvásos), nedves és ultrahangos felülettisztítási módok hatását vizsgáltam. A tisztított mintákat laboratóriumi malmon őröltem le, így tudtam vizsgálni a liszt és a korpa frakció mikotoxin tartalmát. Az eredmények azt bizonyítják, hogy hatásos volt a kezelés, mivel liszt esetében egy kivételével minden tétel a megengedett fogyasztói határértéket nem haladta meg.