The negative impact of developmental risk often manifests itself as early as the formative years. Counteracting these risks and mitigating or modifying the factors that threaten optimal development seem feasible through pedagogical means. This study presents the initial results of a program whose primary goal is to support resilient functioning in preschool-aged children who exhibit at least four concurrent risk factors. Methods: The applied methods focused on assessing cognitive abilities, the frequency and severity of behavioral problems, and the perceived resilience as reported by the educators and parents. Children enrolled in the program participated in regular sessions, and the effectiveness of these interventions was evaluated through follow-up assessments at the end of the school year. Results: The findings indicated a slight but statistically significant improvement in cognitive abilities among the selected population. There was also a notable reduction in the risk of learning disabilities. Behavioral problems showed a significant decrease. According to both parents and educators, resilient functioning was significantly higher in the follow-up assessments compared to the initial evaluations. Conclusions: Overall, the program's impact can be considered positive. Although the sample size was not large and other factors beyond the sessions might have influenced the participants' outcomes, positive progress was achieved across all indicators. The program employs a complex methodological repertoire that extends beyond conventional pedagogical support services, which, based on the initial results, appears suitable for counteracting risk factors in preschool-aged children.

A fejlődést veszélyeztető rizikó negatív hatását gyakran már a korai életévekben kifejti. A rizikó ellensúlyozása, az optimális fejlődést veszélyeztető faktorok hatásainak csökkentése vagy módosítása pedagógiai eszközökkel lehetségesnek tűnik. Jelen tanulmány keretei között egy olyan program eddigi eredményei kerülnek bemutatásra, amelynek fő célkitűzése a reziliens működés támogatása óvodás korban olyan gyermekeknél, akiknél legalább 4, konkurensen megjelenő rizikótényező megfigyelhető. Módszerek: Az alkalmazott módszerek a kognitív képességek felmérésére, a magatartási problémák gyakoriságára és súlyosságára, illetve a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és a szülők által vélelmezett reziliencia mértékére helyezték a hangsúlyt. A programba bekerülő gyermekek rendszeres foglalkozásokon vettek részt, amelyek eredményességéről a nevelési év végén kontrollmérésekkel gyűjtöttünk információkat. Eredmények: A kapott eredmények alapján a programba beválogatott populáció esetében kismértékű, de statisztikailag szignifikáns javulás volt tapasztalható az értelmi képességek tekintetében, illetve csökkent esetükben a tanulási zavar veszélyeztetettség mértéke. Szignifikáns csökkenés mutatkozott a magatartási problémák megjelenésében is. A szülők és a pedagógusok megítélése alapján a reziliens működés szignifikánsan nagyobb mértékű volt a kontrollmérés során a bemeneti méréssel összehasonlítva. Következtetések: A program hatása összességében pozitívnak tekinthető. A minta ugyan nem nagy létszámú, illetve a megvalósuló foglalkozásokon túl más tényezők is befolyásolhatták a résztvevők eredményeit, de minden mutatóban sikerült pozitív előrelépést megvalósítani. A program komplex, a szokványos pedagógiai szakszolgálatok által megvalósított fejlesztésen túlmutató módszertani repertoárt alkalmaz, amely az eddigi eredmények alapján megfelelőnek mutatkozik a rizikótényezők ellensúlyozására óvodás korban.