Be kell végre látnunk, hogy az emberiség csak másodikként foglal helyet a világban. Sohasem tudtunk uralkodni a természet felett és sohasem fogunk tudni. Ideje felmérni, hogy mivel is állunk szemben. Fel kell készülni a legextrémebb helyzetekre. Fontos bővíteni az elméleti tudásunkat és fejleszteni a gyakorlati teendőinket. Jó lenne, ha tudnánk tanulni saját hibáinkból vagy éppenséggel a szemünk előtt lévő, de eddig figyelmen kívül hagyott természet óva intéséből. Sokat tanulhatunk környezetünktől, amit fel tudnánk használni a rendkívüli esetekben. Napjaink és hazánk egyik továbbra is megoldatlan problémája a vizek feletti „uralom” hiánya. Az árvízvédekezés még mindig fejlesztésekre szorul rengeteg területen. Mivel sok folyó nyúlik át, illetve ered a szomszédos területekről fontos lenne jó viszonyt ápolni e területek vízügyi hatóságaival. Szükséges továbbá a töltések megerősítése, magasítása, a szivárgás elkerülése. Csökkenteni lehet az árvizek számát, ha az ártereket nem építjük be és nem végzünk nagymértékű tereprendezést. A szükségtározók és záportározók további létesítése is előnyös lenne. Véleményem szerint a megelőzésre kellene hangsúlyt fektetni, nem pedig a katasztrófa kitörésével pánikszerű, felelőtlen megoldásokkal védekezni. A 2010. évi vízminőségi paraméterek többnyire megfelelő értéket mutattak elemzéseim alapján. Kiugró értékeket természetesen az árvízi időszak során vettem észre, amiből megállapítható, hogy az árvizek és a vizek minősége szoros összefüggésben állnak egymással. A Sajó rövid szakaszán végzett méréseim alapján elmondhatom, hogy a folyó jó kategóriát képvisel a kiugró értékeken túl. Ebből is láthatjuk, hogy vizeink védelme érdekében minden szennyező forrást fel kell deríteni, illetve nagyobb hangsúlyt fordítani rá és gyakoribb vizsgálatot végezni.