A dolgozat a kollektív szerződés szerepét vizsgálja a munkavállalói és munkáltatói érdekek összehangolásában, különös tekintettel a magyar munkajog rendszerére. A munkajog egyik alapvető kihívása a felek közötti egyensúly fenntartása, ezért a dolgozat azt elemzi, hogy e folyamatban milyen szerepet tölt be a kollektív szerződés mint az érdekegyeztetés egyik eszköze. A dolgozat bemutatja a kollektív szerződés jogi természetét, normatív és kötelmi sajátosságait, valamint elemzi a kollektív autonómia érvényesülését az új Munka Törvénykönyve tükrében. A hazai szabályozás mellett a vizsgálat kitekintést tesz az európai uniós munkajogi keretekre, az ezekhez kapcsolódó intézményi korlátokra és lehetőségekre, továbbá a román kollektív szerződés intézményére és annak gyengeségeire is, összehasonlító szemlélettel. A dolgozat zárásaként a MÁV-START ügy elemzésén keresztül szemlélteti a kollektív szerződés gyakorlati jelentőségét és a kollektív érdekérvényesítés potenciálját. A szakdolgozat rámutat arra, hogy a munkajog és a kollektív szerződés feladata nem az érdekellentétek felszámolása, hanem azok olyan keretek közé terelése, amelyek a felek közötti működőképes és fenntartható egyensúly kialakítását teszik lehetővé.

This thesis examines the role of collective agreements in harmonising the interests of employees and employers, with particular regard to the Hungarian system of labour law. It analyses how collective agreements function as instruments of interest reconciliation in addressing one of the core challenges of labour law: maintaining balance between the parties. The thesis presents the legal nature of collective agreements and their normative and contractual characteristics, and examines the exercise of collective autonomy under the new Hungarian Labour Code. The analysis adopts a comparative perspective by referring to the European Union labour law framework and to the institution of collective agreements in Romanian labour law. The final part of the thesis analyses the MÁV-START case, illustrating the practical significance of collective agreements and the potential of collective interest representation, and demonstrates that the task of labour law is not to eliminate conflicts of interest but to channel them into frameworks that enable a functional and sustainable balance between the parties.