Diplomamunkám a jelenleg rendelkezésre álló olyan irodalmi adatok és kutatások eredményeinek összefoglalása, amelyek a COVID-19 infekció általi idegrendszeri érintettség vizsgálatának lehetőségeit, a neurológiai szövődmények gyakoriságát, a vírusfertőzéssel való ok-okozati kapcsolatát és a kialakulásuk hátterében álló patomechanizmusokat vizsgálja. Munkám célkitűzése, hogy az összegyűjtött kutatási és elméleti eredmények ismertetése segíthessen a klinikai gyakorlatban azonosítani a COVID-19 fertőzés által okozott akut és krónikus neurológiai szövődményeket, felhívja a figyelmet gyakoriságukra, illetve megismertethesse a tünetek és a COVID-19 fertőzés közötti összefüggéseket. Dolgozatomban többek között kitértem a COVID-19 pandémia idejének fontos mérföldköveire, a vírus patomechanizmusának legfontosabb tulajdonságaira, a neuroinvázió lehetséges útjaira. Megemlítettem az idegrendszeri érintettség vizsgálatának néhány speciális lehetőségét, amelyek a klinikusok számára segítségül szolgálhatnak összefüggéseket találni a fertőzés és a kialakult szövődmények között, valamint ígéretesek lehetnek újabb COVID-19 specifikus biomarkerek, neuroimaging minták azonosítására. Továbbá kifejtettem a vírusfertőzéssel potenciálisan ok-okozati összefüggésbe hozható legfőbb neurológiai betegségeket, azok előfordulásának gyakoriságait és a kialakuláshoz vezető lehetséges patomechanizmusokat. Az idegrendszeri érintettséget vizsgáló kutatások nagy száma és a rengeteg klinikai adat ellenére is fennálló számtalan megválaszolatlan kérdés azt bizonyítja, hogy a továbbiakban is szükséges lesz foglalkozni a témával, hogy jobban megismerhessük a SARS-CoV-2 fertőzés akut, krónikus és a ma még ismeretlen, hosszútávú hatásait.